Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények Budapesten - Események Budapesten a császári megszállás alatt 1849 januárjától április 20-ig

Események Budapesten a császári megszállás alatt 1849 januártól április 20-ig Budapest, amely 1686 óta ellenséges katonát csak, mint hadifoglyot látott, 1849. január 5-én, ezen a nagyon hideg téli napon érte meg ismét azt, hogy földjét ellenséges haderő tapodja. Görgei seregének, mely ekkor már Vác felé tartott, egyes lemaradt szállingózói még a pesti külvárosokban cihelődtek az elvonuláshoz, mikor Windisch-Grätz Alfréd herceg tábornagy, a Magyarországon működő császári hadsereg főparancsnoka, 28 gyalog zászlóaljból, 48 lovasszázadból és 180 ágyúból álló hadseregével bevonult a fővárosokba. Előbb megszállotta a budai várat s a Gellérthegyet, azután serege egy részével a még be sem fejezett és csak ideiglenes pallóval ellátott Lánchídon, Jellacic táborszernagy hadteste pedig a Margitsziget alsó csúcsánál, a keményre befagyott Duna jegén kelt át Pestre. Az egymást nyomon követő csapatok legnagyobb része Pest városán keresztül hatolva, ennek keleti határövében készültségi állást foglalt el. így került Budapest a császáriak kezére. Windisch-Grätz, a könnyű sikerhez jutott főparancsnok büszke örömmel küldhette el a császár zsámolyára helyezve az önként meghódolt fővárosok kulcsait Olmützbe. Nem feladatom, s így nem is kísérlem meg, hogy a Budapesten ezután egészen Budavár ostromának kezdetéig lefolyt eseményeket részletesebben ismertessem. Csak általánosságban jellemzem a kettős főváros helyzetét abban a szomorú időközben, amely a császáriak bevonulásától kivonulásukig tartott. * Ezután a császári haderő Budapesten, mint a Bécstől a Nagy Magyar Alföldre vezető hadműveleti- és hadtápvonal legfőbb állomásán, úgy is mondhatjuk, hogy közbeeső hadműveleti alapján, teljesen berendezkedett. Ennek következtében Budapest a működő hadsereg legfőbb támpontja és ellátási központja lett. Míg a hadmüveletek a Duna-Tisza közén folytak, a hadsereg számára Ausztriából és Horvátországból és Szlavóniából érkezett összes csapat- és anyagszállítmányok átvonuló főállomásául szolgált. * 113