Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények Budapesten - A budai vár hadi múltja 1848 végéig

Előzmények Budapesten A budai vár hadi múltja 1848 végéig A XIII. század közepe óta, amikor IV. Béla királyunk a tatárjárás tapasztalatain okulván az óbudai kiscelli dombról a „Pesti új hegy"-re, a mai Várhegyre helyezte át királyi székhelyét, s a hegyen és hegy alatt elszórtan már létező lakóhelyeket erős fallal körülkerített „város"-sá foglalta össze, egészen 1526-ig nem volt rá eset, hogy ezt a várost bárki is ostromolta, méghozzá elfoglalta volna. II. Szulejmán szultán jutott csak abba a szerencsés helyzetbe, hogy a mohácsi nagy győzelem után szeptember 11-én ellenállás nélkül vonulhasson be Buda falai közé és csak 21-én hagyja el, saját serege kivonulása után magyar őrségre bízva. A magyar uralom ezzel ismét helyreállott, de már csak rövid időre. Ferdinánd és János ellenkirályok váltakozó uralma után, 1541. augusztus 26-án a szultán a várat csellel elfoglalta. Ezután török kézen maradt 1686. szeptember 2-ig, amikor I. Lipót király 145 évi idegen uralom után, két hónapos véres ostrom árán visszafoglalta. Ettől kezdve, bár a király jogán, de idegen parancsnokok többnyire idegen katonái kezén maradt 1848. május 11-ig. Ezen a napon hagyta el a várat a magyar hadügyminisztérium felsőbbségét elismerni nem akaró császári parancsnoka, báró kressensteini Kress Károly altábornagy, aki után ideiglenesen Rosenbaum József budai térőrnagy vette át a várparancsnokságot. Míg azonban az uralkodó és a nemzet között a nyílt szakadás be nem következett, addig eleinte a régi csapatok, nemes Baussnern József alezredes parancsnoksága alatt a 2., 32. és 39. magyar gyalogezredek két-két századából álló gránátos zászlóalj, Schiffman József ezredes parancsnoksága alatt a 23. (Ceccopieri) olasz gyalogezred törzse és két zászlóalja és egy osztag helyőrségi (vár-) tüzérség, később részben a budai nemzetőrség teljesítették a szokásos őrszolgálatot. Az események fejlődése során legelőször a pesti Károly-kaszárnyában

176 a honvédekkel összetűző 23. gyalogezred került el, melyet Komáromba vittek. Szeptember közepén úgy alakult a helyzet, hogy Budapestet s vele az ódon budai várat ismét ellenség fenyegette. Ekkor kelt át a Dráván Jellacic tábornok, horvát bán, 22.000 főnyi sorhadi csapatokból és 15.000 főnyi népfelkelő alakula176 Ma: a Főpolgármesteri Hivatal épülete, V, Belváros Városház u. 9-11. 110