Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - A tisztikar csoportosulása. A hadsereg vezetőinek és egységeinek ismertetése és értékelése. A budavári hadjárat előkészületei

rolt hátrányos befolyását bizonyítgatja s egyes elkövetett hibák okozójának tünteti fel. De minden túlzása ellenére, nem vonhatjuk kétségbe, hogy különösen a debreceni balfogás nyomán a politizálás élénkebbé és általánosabbá vált s hogy - mint láttuk és látni fogjuk- a katonai cselekményekre, hacsak közvetve is, de kihatott}

59 159 Ezt Görgey István II, 277-284. o. is beismeri, amikor ezt a bátyja által elkövetett hibák mentségéül felhasználja, de elfelejtvén, hogy ezzel bátyja hadseregparancsnoki mivoltára is árnyat borít. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy semmiféle adat, rendelet, parancs stb. nem maradt fenn, mely azt mutatná, hogy Görgei ezt a politizálást megakadályozni vagy legalább korlátozni igyekezett volna. Bayer müvének e részét, kizárólag az ostrom történetének irodalomtörténeti teljessége kedvéért röviden az alábbiakban ismertetjük: Bayer szerint, miként valamennyi forradalmi hadsereg, akként a magyar hadsereg is, már megszervezésénél több pártra oszlott, melyek eleinte titkos, később nyílt agitációval iparkodtak a hadseregben uralomra jutni. Komárom felmentése után a Görgei-hadseregben négy, szigorúan különálló politikai párt volt megkülönböztethető, melyek mindegyike sóvárogva várta az ő idejének elérkeztét. A pártok ezek voltak: 1. A Kossuth- vagy úgynevezett kormánypárt, - Kossuth barátaiból, tisztelőiből és lekötelezettjeiből, - mely a nemzet javát és Kossuth akaratát azonosította. Rendeleteinek bírálatát felségsértésnek s az akarata ellenére végrehajtott jóhiszemű cselekedeteket is hazaárulásnak minősítette. Az összes pártok közül a legerősebbnek a hadsereg körébe tartozó tagjai Nagysándor tábornok köré csoportosultak. Dembinski letétele óta befolyás nélkül s a többi pártok által háttérbe szorítva, április 14. után mindenkit és mindent megfigyelt, titkos futárok útján Kossuthtal és környezetével közvetlen kapcsolatot tartott fenn. 2. A magyar túlzók pártja, mely politikai és történelmi képzettségének hiányait a francia forradalom történetének felületes átlapozásával pótolta s e vérszagú könyvben az egész világ számára hozott törvényt látott. Ennek a forradalom vezetői nem voltak eléggé forradalmárok s a kötelességhü és nyugodtan tervezgető tábornokok semmirekellő gyávák voltak. Ennek a pártnak több tagja még attól sem riadt vissza, hogy politikai ellenfeleitől orgyilkos módon szabaduljon. - Bayer jegyzetében Katona: Budavár (Bayer) 564. o. - két meghiúsult kísérletre - 1849. április 28. és május 3. - emlékeztet. - A párt ideálja a vörös köztársaság volt. Vezére Perczel Móric. A párt magva az ő hadtestében, de számos híve a Görgei-hadseregben is. (Az eszmének Bayer is.) 3. Görgei gárdája, mely határozott politikai program nélkül, kizárólag az ő személyes híveiből alakult, kikhez a VII. (volt Görgei) hadtest nagy részén kívül a többi hadtestnek is számos tisztje, közttik Poeltenberg és Leiningen-Westerburg Károly is tartozott. 100