Dokumentumok Kispest történetéhez 1873-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Kispest (Budapest, 1999)
DOKUMENTUMOK
Preszly Elemér Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja és Agorasztó Tivadar Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja Ő-méltóságaikat, a minisztériumok képviselőit és összes vendégeimet. Mélyen Tisztelt Ünnepi Közgyűlés! 50 év az idők végtelenségében talán csak egy másodperc, az ember életében: idő. 50 év mái- egy élet; élet tele küzdelemmel, szenvedéssel, munkával, pusztulással, alkotással. Ennyi idő alatt nőtt ki ez a város a homoksivatagból és bár históriáról a szó igazi értelmében nem beszélhetünk, mégis meghatottság vonul végig rajtunk, mégis a történelem nagyszerű, végtelen forgású kerekének szellője legyint meg, amikor egy pillanatra megállunk az évek beláthatatlan messzeségbe nyúló országútján, az 50- et jelző határkőnél, mert bár 50 év csupán az embernek hosszú, de közületnek rövid, [...] 50 éve, hogy ez a még csak egy éve város, ezelőtt nagyközség a maga jogilag szervezett életét megkezdte. Már ugyan előbb létesült, de csak két év múlva szervezkedett önálló nagyközséggé, akkor gyakorolja először a törvény alapján autonómiáját, ekkor áll össze az első képviselőtestülete. Az egykori írások szerint ez a terület, amelyen ma Kispest fekszik, a következőképpen keletkezett: 1845-ben női ágon örökölte herceg Grassalkovich után gróf Vicái 1 a gödöllői uradalmat, 1846-ban báró Sina György örökáron megvette, ennek egyetlen fia, Simon örökösödés után, 1859-ben eladta a Belga Banknak, ez két felé osztotta az egész uradalmat, az egyik részét megvette a magyar kincstár korona uradalomnak, a másik, szentlőrinci részből pedig 1869-ben egy Máyer nevű birtokos vett meg 542 hold területet, amelyet tovább adott Rózsa, Herich és Eggert nevű birtokosoknak, akik egy részét 811 házhelyre osztották fel és négyszögölenkint 80 krajcárért osztrák értékben számítva eladták egyeseknek, és így keletkezett az 1870-7 l-es években egy telep, mely Kispest nevet nyerte. 4 Helyesen: Vass József (1877-1930) közélelmezési miniszter (1920-1921); vallásés közoktatásügyi miniszter (1920-1922); népjóléti és munkaügyi miniszter (19221930). 1 Helyesen: Gróf Hédervári Viczay Károly 1850-ben örökölte leányágon az uradalmat, amit azonban már 1851-ben adósságok miatt el is árvereztek. Az új tulajdonosok, báró Sina György, és fia Simon a birtokot rendbe hozták, majd 1864-ben eladták a „Societé belgique du Credit foncier ej industrielle de Bruxelles" nevű belga banknak. 122
