Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

sítható volt. A budapesti 500-as Tanácsnak ezért történelmi jelentőségű kérdésekben volt döntő szava a 133 nap alatt. Az április 11-i ülésen Lenint és a nemzetközi forradalom több ismert vezetőjét a tanács tagjaivá választották. Az öttagú Az április 11-i ülésen választották meg az öttagú elnökséget is. Kun Béla javaslatára az elnökség meg- öttagú központi elnökség tagjai: Ágoston Péter, Barna Jenő, Biermann István, Bogár Ignác, választása Bokányi Dezső. Ha nem volt túlzottan szerencsésnek mondható a március 24-én hivatalba lépett Fővárosi Népbiztosság személyi összetétele, akkor ez még kevésbé volt az. Ágoston Péter személyében a szociáldemokrata vezetés legképzettebb, nyíltan jobboldali személyisége került az élre az elnökségen belül, aki mint bíró, majd jogakadémiai tanár, korábban nagyváradi városi képviselőtestületi tag, gazdag közigazgatási gyakorlattal rendelkezett. A szociáldemokrata várospolitikai program egyik kidolgozója volt. Karrierjét a szociáldemokrata pártban futotta be, de nézetei összessége alapján szociáldemokratának is nehezen volt tekinthető, politikai platformja pedig a polgári radikalizmushoz állt közel. Elnöki tagsága ellen szólt az is, hogy fontos külügyi, igazságügyi megbízatásokat kapott. O volt Kun helyettese a Külügyi Népbiztosságon. Néha hetekig nem járt be. A mai értelemben ő volt a fővárosi tanács elnöke. Kezdetben egyedül az ő neve alatt szerepelt a rendeletekben rendszeresen az elnök szó. Később mind az ötük neve alá odaírták a Közlönyben: hogy elnök. Ágoston helyét később formailag Weltner Jakab vette át, de ő már nem tudott olyan befolyást gyakorolni az ügymenetre, mint Ágoston. Ez is segítette Biermann István szerepének erősödését, aki az egyetlen kommunista volt az elnökségben. Biermannt a választásokon a VII. kerületi tanács elnökévé is megválasztották. Személyes kapcsolatai Kun Bélával számos kérdésben szabad kezet biztosítottak számára. Jelzéseire Kun mindig felfigyelt, s ha szükséges volt, beavatkozott a fővárosi ügyek vitelébe. Biermann kiemelkedő egyénisége volt az elnökségnek, bátran fellépett a jobbés baloldali túlzásokkal szemben. Barna Jenő a Vas- és Fémmunkások Szövetségének elnökségi tagja, a vasasszakszervezeti mozgalom ismert alakja volt. Munkássága az elnökségben Ágoston, majd Weltner politikai koncepciójának volt alárendelve. Közigazgatási gyakorlata nem volt. Bogár Ignác a nyomdászszakszervezet vezetőségi tagja, a szakszervezeti és pártmozgal36. A Városi Színház bejárata: küldöttek érkezése a Tanácsok Országos Gyűlésére, 1919. jú