Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

válság után a városházi életben Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt néven tömörültek. Szerepük kizárólag a várospolitikára korlátozódott. Az Imrédy-kormány politikai arculatát hamarosan megmutatták intézkedései. Betiltott égősor újságot, a sok között a fővárosi várospolitikai lapokat is, mint a Fővárosi Hírlapot, a Független Budapestet, melyek ekkor már kormánypárti lapok voltak; még inkább a szakszervezeti értesítőket és az MSZDP községpolitikai lapját, a Községet. A paraszti tömegek megnyerése érdekében föleibirtokrendezést hirdetett. Megtiltotta, hogy a közalkalmazottak a szélsőséges (nyilas és szociáldemokrata) pártokba lépjenek, illetve ha tagok, ki kell lépniök; amennyiben erre nem hajlandók, el kell távolítani őket.

13 Az utóbbi renelelkezés elsősorban a nyilasok ellen irányult, de lehetőséget adott a baloldal elleni fellépésekre is, melyet a közigazgatás, a végrehajtó szervek szívesebben az MSZDP és főleg az osztályharcos munkások ellen alkalmaztak, mint a szélsőjobb ellen. Bár arra is volt precedens, hogy a nyilasok ellen lépett fel a főváros közigazgatása. Mohaupt Gyula, a későbbi nyilas főpolgármester a közigazgatási bizottság ülésén támadta a polgármestert, hogy a városi hatéxságok az Összetartás című újság plakátját, melyet az ügyész már elfogadott, mondvacsinált ürüggyel (az erkölcsvédő paragrafus alapján) nem engedték terjeszteni. A polgármester kénytelen volt a nyilas városatya panaszának helyt adni. Inkább jellemző volt azonban az ellenkező példa. Egy másik ülésen Peyer szóvá tette, hogy sorozatosan megtámadják a munkásotthonokat, ott törnek-zúznak, fosztogatnak, majd mire a rendőrség előkerül, eltűnnek a jobboldal által felheccelt ós fizetett suhancok. Szóvá tette, hogy a rendőrség tehetetlen, vagy nem szánelékozik ezekkel szemben fellépni. Az uralkodé) osztály antiszemitizmusa és főleg a nyilas demagógia hatása már a legkisebb korosztályt is elérte. Ugyanazon az ülésen kérte a polgármestert Bánóczi, hogy lépjen fel az óvodákban is mutatkozó zsidé>zás ellen, melyet nem elsősorban felekezeti, hanem pedagé)giai szempontból tart károsnak. Megemlítette: tudja, hogy ezeket a polgármester is elítéli, ezért kérte intézkedését.

14 A zsidók közéleti és gazdasági szerepének korlátozásáról szóló törvény közvetlenül érintette a főváros közigazgatását. Kimondotta, hogy zsidó nem lehet a törvényhatóság tagja, választójogot csak az asszimiláltaknak adott, akik 1867 előtt már Magyarországon éltek maguk vagy szüleik; a tisztviselői karból, az oktatói munkából el kellett őket távolítani, nem lehettek a 190. Karafiáth főpolgármester és kísérete a már lakatlan Zita-telepen a 30-as évek végén