Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
191. Tornaünnepély a népligeti iskola sporttelepén 1937-ben munkásszervezetek tisztikarának tagjai sem. A szabad pályákon tevékenykedőknél, a kamarai tagságban csak 6 százalék lehetett zsidó, egyedül az újságírásnál engedélyezett 15 százalék részvételt. A törvény rendelkezései és a végrehajtás még inkább gúzsba kötötte a főváros közigazgatásának, városházi életének eddig kialakult módját, és a jobboldali vezetés még a törvény rendelkezéseit is túllicitálta. Karafiáth pl. sürgette a vallás- és közoktatási miniszternél a fővárosi pedagógusok közül a zsidók kizárását — évekkel a törvény által megszabott (1943. jan. 1.) határidő lejárta előtt. Létrejön az A miniszterelnök, aki versenyt futott a nyilasokkal, maga is áldozatul esett saját rendelkezéegyesült véiros- seinek ós lemondásra kényszerült. Kitudódott ugyanis, hogy egyik nagyszülője zsidó volt, s ez házi jobboldali m ^ r Horthynak is sok volt. Kormányának kultuszminisztere, Teleki alakított új kabinetet, par hasonló célkitűzésekkel. Imrédy megállapodását a Keresztény Községi Párttal ő realizálta. A kormány városházi csoportjának tagjai beléptek a Keresztény Pártba, ennek T v országgyűlési képviselői pedig a Magyar Elet Pártba. Az országos választások után, június elején történt meg a tényleges egyesülés, és a városházi egyesült jobboldali párt neve attól kezdve Magyar Elet Keresztény Községi Pártja lett. Ezzel egyidőben majdnem teljesen eltűnt a Friedrich-féle Keresztény Ellenzék is, tagjai beolvadtak az egyesült pártba és a nyilas pártokba. A város vezetésében az év elején változás történt. Alpolgármesternek Bódy Lászlót és Morvay Endrét választották meg a nyugdíjba vonult Lamotte és Schiller helyére. A főváros 20 milliós keretben tervezett újabb kislakásépítést, melyből 1186 építését kezdték meg az év folyamán a Tomcsányi úton, a Pongrácz úton, az Angyalföldi úton, a Tímár és a Szőlő utcában, az Almos vezér úton, a Nagyfuvaros utcában. A főváros törvényhatósága újabb beruházó programot fogadott el. A 114 milliós program része volt a kislakásépítés, a közlekedés fejlesztése 35 40 milliós keretben, az új erőmű építésének megkezdése, iskolaéintés és élelmezési üzemek bővítése, azonkívül a légoltalom költségei. Az egyik Szabadság-párti városatya ellenezte az új központi városháza, az üzemi székház építkezését és a tabáni Gyógyszálló megépítését, felesleges luxusnak nevezve, melyek nem is épültek meg később sem. Az MSZDP részéről Bánóczi kijelentette, hogy sok mindennel nem ért egyet, de a programot elfogadja, mert a zsidótörvény következtében visszaeső fővárosi gazdaságot és a munkalehetőséget segíti a program. A polgármester előterjesztése alapján a pótadót 10%-kal kell felemelni a fokozódó kiadások miatt, melynek senki sem örült túlságosan. 15
