Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A gyáriparban alkalmazott gépi erő 1921-1929 Év A magyar gyáripar erőgépeinek lóereje Index A budapesti gyáripar erőgépeinek lóereje Index Budapest részesedése % 1921 825 795 100 289 242 100 35,0 1922 891 857 108 322 384 111 36,1 1923 910 555 1 10 321 119 111 35,2 1924 961 831 116 329 549 114 34,3 1925 1 080 152 131 360 532 125 33,4 1926 1 1 04 888 134 371 591 128 33,6 1927 1 199 397 145 400 851 139 33,4 1928 1 251 268 152 390 635 135 31,2 1929 1 330 006 161 433 283 150 32,6 Tehát míg országosan mintegy 60 százalékkal növekedett az üzemekben használt gépek lóerőmennyisége, addig Budapesten csak 49 százalékkal, ami nem volt kielégítő. Az 1927-ről 1928-ra bekövetkező csökkenés pedig nem más, mint az említett gépipari fúziók hatására bekövetkezett gépilóerő-mennyiség csökkenése. A nem kielégítő fejlődés képét még két további tényező rontja: az egyik, hogy a növekedés főleg a villamosenergia-termelésben alkalmazott új áramfejlesztő gépek és a textiliparban beállított új géjjek következtében állt elő. Tehát a gyáripar egészében nem fejlődött a gépi kapacitás. Mindezen sajátos vonásokat figyelembe véve — különösen a termelésnövekedés és a gépi erő növelése közötti eltérő fejlődési sort tekintve — az a következtetés vonható le, hogy az évtized folyamán jelentkező ipari termelésnövelés nem új termelőkapacitások vagy fejlesztés eredményeként következett be, hanem arról volt szó csupán, hogy a meglevő termelőkapacitás jobb kiaknázására teremtett kedvező lehetőséget az 1920-as évek második felének viszonylagos konjunktúrája. A gyáriparban foglalkoztatott munkások létszámának alakulása is az előbbiekben foglaltakat támasztja alá: Ipari munkáslétszám 1921-1929 Év G-yáripari munkáslétszám Index Budapesti gyárak munkáslétszáma Index Budapest részesedése % 1921 152 591 100 63 223 100 41,4 1922 189 299 124 78 651 124 41,5 1923 208 766 137 82 472 130 39,5 1924 195 925 128 77 205 122 39,4 1925 200 301 131 78 737 125 39,3 1926 207 341 136 83 125 131 40,1 1927 225 530 148 93 711 148 41,6 1928 233 920 153 98 244 155 42,0 1929 235 074 154 100 347 159 42,7 Az évtized folyamán az iparban foglalkoztatottak száma országosan mintegy 83 ezer fővel, a fővárosban 37 ezerrel nőtt. Az indexszámok szerint a növekedés 154, illetve 158 százalékos, ami ugyancsak elmarad a termelésnövekedés adatai mögött. Mivel a műszaki színvonal az évtized folyamán jóformán alig fejlődött, s a munkáslétszám sem nőtt a termelés mértékének megfelelően, csak arról lehetett szó, hogy a meglevő gépparkkal s a dolgozó létszám növelésével fokozták a termelést, azaz a termelőkapacitást használták ki nagyobb mértékben. Azonban ez a fejlődési folyamat is egyfelől jelentős mennyiségű termelési kapacitás megsemmisítésével, másfelől jelentős kapacitás nem teljes kihasználásával, s végül — főleg könnyűipari vonalon — bizonyos új termelőkapacitások létrehozásának ellentmondásos jelenségei közepette ment végbe. Ebből a szempontból különösen Budapest volt az országnak az a pontja, ahol e fejlődési folyamatok a maguk teljességében bekövetkeztek és lejátszódtak. Az ipar szerkezeti megoszlásának alakulása is igazolja a fenti megállapítások helytállóságát. A nehézipar egészében véve valamelyest növelte részarányát az 1913-as helyzethez képest. A túlméretezettnek bizonyuló gépipar részesedése azonban majdnem 6 százalékkal esett vissza, megtartotta pozícióját az építőanyagipar, valamelyest fejlődött a vas- és fémipar, különösen a feldolgozó üzemek, továbbá a vegyészet. Teljesen új a villamosenergia-ipar a maga csaknem 5 szá-