Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

alatt közel háromszorosára nőtt, ós meghaladta a 30 ezret, viszonyai sajátosak: a helység jellege részben kertvárosi, részben még községi. Utcái kövezetlenek és sötétek, vízvezeték nincs, olyan szociális intézmények, mint napközi otthon, szegényház ismeretlenek. Négy iskolája a nagyobb telepeken épült, de csak a tantermek egy részét tudták használni, bútorzat hiánya miatt — állapították meg az egykori tudósítások. A szociáldemokraták élesen bírálták azt a szellemet, hogy a község szegény, azért nem lehet semmit sem csinálni. Kifogásolták, hogy a meglevő keveset is az adminisztráció emészti fel, azért nem tud a köz érdekében álló intézményeket létesíteni. A szociáldemokrata frakció tagjai a telepeken — a tízemere-telepen és a ,,kínai" telepen uralkodó viszonyokat ostorozták, és megkísérelték a változásokat előidézni. A tíz év alatt megkétszereződött lakosságú Csepel nagyközség hasonló körülmények között élt, annyi különbséggel, hogy a lakosság jó része a Weiss Manfréd Művek különböző részlegeiben kereste meg a szűkös anyagiakat, és a munkásságnak még a látszatjoga sem volt meg, hogy a település korlátozott önkormányzati testületében hallathassa a szavát. A nagyközségi közigazgatás reakciós vezetői azt a módszert alkalmazták, hogy néhány nappal a választás előtt tették közhírré a választás időpontját. így a pártok nem tudtak felkészülni a választásokra, az MtíZDP ezért nem vett részt a választásokon. A puccsszerűen lefolytatott községi választások eredményeként jobboldali többségű testület jött létre és irányította a munkásközség életét. Mivel az MSZDP a község ügyeibe közvetlenül nem szólhatott bele, a sajtón és parlamenten keresztül tette szóvá az ottani visszásságokat. Többek közt a telepeken — a Legelő- és Csillagtelepeken uralkodó állapotokat, a por- és sártengert, világítás hiányát, az iskolaépítés elhúzódását, a közlekedés megoldatlanságát, a Duna-parton földbe vájt odúkban lakók helyzetét. Jogosan hangoztatták azt az anomáliát, hogy a csepeli vízműből Csepel nem kap vizet, és sürgették a szabadkikötői út és híd megépülte után a megrövidült úton autóbuszközlekedés megindítását. Kifogásolták, hogy a kereskedelmi miniszter a kispesti—pesterzsébeti—csepeli autóbusz közlekedés engedélyét magánvállalkozóknak adta ki. A leggyakrabban hangoztatott bírálat tárgya a gyár által a munkások után a községnek fizetett nagy összegű kereseti adónak az adminisztrációra és nem a község fejlesztésére való felhasználása volt.

105 A budai oldalon létesült fiatal város, Budafok a liberálisok - szociáldemokraták többsége folytán sok kezdeményezést tett a város lakói érdekében. A sok kezdeményezésből persze nem lett mindig tényleges eredmény, de azt mindenesetre mutatta, hogy a kezdetleges körülményeket a vármegye és a közigazgatás szorítása ellenére meg lehet változtatni a lakosság javára. 162. A pesterzsébeti „Mi konyhánk" udvarán