Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919
Ilyen volt Juhász Gyula és Móricz Zsigmond. Voltak polgári írók, akiket a forradalmi események sodró ereje a Tanácsköztársaság mellé állított, de — mint már szóltunk róla — később elfordultak attól. S volt olyan is, mint Márai Sándor, aki 1919-ben a proletárdiktatúra lelkes híveként tetszelgett, majd később a burzsoázia kiszolgálója lett. Képzőművé- A Tanácsköztársaság művészeti életének mozgalmasságában, eredményeiben egyaránt szíszeti élet nes része a proletárdiktatúra képzőművészete. Kernstok Károly kinevezése művészeti államtitkárnak a polgári demokratikus forradalom idején már eleve nagy lépés volt előre a korábbi évek bürokratizmusával szemben. Kernstok maga is alkotó művész volt, a művészeti problémák sűrűjében élt, így élre kerülése joggal váltotta ki sokak reményét, hogy haladó szellemű művészetpolitika fog kialakulni. A polgári forradalom adta lehetőségek alig-alig terjedtek túl a műpártoláson. E korszaknak inkább a művészek szervezkedése szempontjából volt nagy jelentősége. A Tanácsköztársaság győzelme után e szervezkedés vonalán továbbhaladva a Fészek Klubban megalakult a Művészeti Tanács, és megkezdődött a művészek szakszervezeti szervezkedése is. Ezzel egy időben növelték a képzőművészeti oktatás lehetőségeit, mesteriskolákat állítottak fel, és létrehozták a Proletárképzőművészeti Tanműhelyt. Vezetői Uitz Béla, Medgyessy Ferenc és Nemes Lampérth József voltak. A pezsgő képzőművészeti élet talán legjelentősebb emlékei a Magyar Tanácsköztársaság világhírű plakátjai. A nyomdatechnikailag is páratlan bravúrt jelentő plakátok magas művészeti színvonalukkal, lényegre törő mondanivalójukkal sajátos arculatot kölcsönöztek a proletárdiktatúra fővárosának. Pór Bertalan, Berény Róbert, Bardócz Árpád, Bíró Mihály, Vértes Marcell, Uitz Béla, Tuszkai Márton, Szilágyi Jolán, Kmetty János, Barta Ernő, Bokros Birman Dezső — és még^hosszan sorolhatnánk a neveket — a magyar plakát művészet kiemelkedő alkotásait hozták létre. A forradalmak fővárosának sokszínű művelődéspolitikája az élet minden területét átfogta, és a 133 nap adta csekély lehetőségek között is olyat alkottak művészeink, ami a város haladó hagyományainak szerves része lett. JEGYZETEK 1 Kelen Jolán i. m. 112. 2 Uo. 156. 3 Uo. 4 Uo. , 5 A Tanácsköztársaság könyvtárügye, ríp. c. n. 1919. május 1. , 6 Kőhalmi] Béla, A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Bp. 1959, 174-176. 7 Gerelyes Ede, A magvar múzeumügy a két forradalom időszakában. Bp. 1967, 32.; uő, Kommunista Proletár Múzeum 1919-ben. Legújabbkori Történeti Múzeum Évkönyve. Bp. 1959, 18 — 19. 8 A Magyar Tanácsköztársaság képzőművészeti élete. Bp. 1960, 34.
