Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

telő helyett „gyermekavatást" tartottak, az avató mindig a munkástanács tagjainak sorából került ki. iszent- Pestszentlőrincin a munkáshatalom már 1919 februárjától megvalósult a helyi vezetésben. lőrinc A község a kispesti járási direktórium vezetése alá tartozott a Tanácsköztársaság idején, s az itteni helyi intézkedések tükrözik a járási munkástanács forradalmi szellemét is. Pestszentlőrincen — mint más környékbeli falvakban és községekben is — a helyi direktórium a Tanácsköztársaság című hivatalos lap közleményei alapján vitte az ügyeket. Részletesebb információkhoz rendszerint a kispesti járási tanács útján már csak a végrehajtás után jutottak. így történt meg, hogy amikor a járás levele április 10-én Lőrincre érkezett a földművestanács létesítéséről, akkor az már javában működött.

38 A központi intézkedések végrehajtása mellett tevékenységük fontos része volt a lakosság kulturális felemelése. A község Tanácsköztársaság alatti eredményeiből viszonylag keveset ismerünk, de még kevesebb iratanyaga maradt Pestimrének, amelyről bizonyossággal tudjuk, hogy a 133 nap alatt felvette a Marxfalva nevet. Tárgyalt korszakunkban a település még nem volt önálló, és Soroksárpéteri néven Soroksárhoz tartozott, s a faluban csak közigazgatási kirendeltség működött. Ha a harcos névváltoztatás okát keressük, hamar magyarázatot ad az a tény, hogy a település lakóinak szinte fele a kispest-lőrinci Liptákgy árból, a többiek Csepel és Kispest üzemeiből kerültek ki. A kispesti járás területén a Tanácsköztársaság idején két község, Leninváros és Kispest nyerte el a városi rangot. Pestkörnyék keleti részének kevésbé iparosodott falvai, az úgynevezett Rákos-vidék a gödöllői járás közigazgatási irányítása alatt állt. Az itteni helyi direktóriumok munkamódszerének sajátosságai azonosak voltak a Pestszentlőrincnél mondottakkal. Az újságok hírei alapján építették ki a proletárdiktatúrát, s a járási hivatalos intézkedések kullogtak a lezajlott cselekmények után. Egyes kérdésekben — mint például a közszükségleti cikkekkel való ellátás — súlyosabb helyzet volt a Rákos-mentén, mint magában a fővárosban. A helyi direktóriumnak lényegében semmilyen eszköze a probléma megoldására nem volt. A járási tanács több ízben sürgette a Budapest környéki közellátási bizottságot, de a hozzátartozó 600 ezer ellátatlanról megfelelően gondoskodni nem tudott.

39 Ez a bizottság csak azokról a falvakról és községekről volt köteles gondoskodni, amelyeknek a lakossága többségében ipari munkás volt. Nem véletlen, hogy a júniusi ellenforradalmi eseményeket követően jelentősebb összetűzés a peremkerületekben csak Rákoscsabán volt június 26-án, ahol az elkeseredett s felheccelt asszonyok megostromolták a helyi direktóriumot.

40 Í menti Egyes Rákos menti falvakban a földkérdés rendezése az országostól eltérő módon történt. falvak így például Rákosszentmihályon a direktórium kimondta: „Tekintettel a súlyos gazdasági helyzetre, a szántóföldeket félholdanként, megmunkálás céljából kiadja a rokkant katonáknak, hadiözvegyeknek, leszerelt katonáknak és esetleg más polgári személyeknek is." Ezen a vidéken meghagyták a kertészeteket, de arra kötelezték őket, hogy a helyi szükségletek kielégítésére termeljenek. A Rákos menti falvak és községek direktóriumai is sokat kívántak tenni a nép kulturális felemelkedéséért. Az élelmezés, a lakásprobléma hallatlan erőfeszítéseket kívánt tőlük, de mégis maradt erejük ezekre a feladatokra is. A községek egykori kaszinóiban népkönyvtárak létesültek. Előadás-sorozatokat, mesedélutánokat szerveztek. A peremvidék társadalmilag legösszetettebb, a fővároshoz közeli fekvése miatt fokozottan munkáslakosságú települése volt Rákospalota, amelynek politikai-társadalmi arculatát "Újpest s az ottani ipari munkásság is befolyásolta. A Tanácsköztársaságnak az a rendelkezése, amely a 25 ezer lakoson felüli településeket várossá nyilvánította, Rákospalotát is érintette. A tényleges várossányilvánítás azonban jogerőre a Tanácsköztársaság 133 napja alatt nem emelkedett. A helyi tanács elnöke még június 30-án is sürgette a Belügyi Népbiztosságot, hogy ismerje el Rákospalotát mint várost.

41 A helyi választás így is a városokra vonatkozó szabályok szerint zajlott le. A jelölést az egyesült párt helyi vezetősége végezte. A 100 jelöltből 88-an kerültek a szavazólistákra. Összetételükben dominált — 70,4 százalékban — a munkásság. A 62 munkásból 33-an az istvántelki főműhelyből kerültek ki. A 88 tagú munkástanács 20 tagú intéző bizottságot választott. Az ügyek vitelét kilenctagú úgynevezett permanens bizottságra bízták, de az ő feladatuk volt a városi ügyintézés új rendszerének kidolgozása is. A munkástanácshoz nyolc ügyosztály tartozott a régi jegyzők irányítása alatt dolgozó régi személyzettel. A régi tisztviselőgárda mellett tanácsi bizottságokat hoztak létre, amelyeket a fentebb említett permanens bizottság tagjai vezettek. A városiasabb légkör, a gyakorlottabb apparátus a rákospalotai tanácsot színvonalában magasan a Rákos^ menti falvak direktóriumai fölé emelte. Az ad hoc intézkedések helyett itt ügyrend szabályozza a teendőket: „A Munkástanács a város közigazgatását intézi, a város dolgozó lakossága személy- és vagyonbiztonságának leghívebb őre. Ezen teendőket részint a saját kebeléből választott bizottságok, részint a teljes üléseken keresztül gyakorolja. A bizottságok feladata megvizsgálni a felmerülő problémákat és tájékoztatni az egész tanácstagságot ezekről."

42 A rákospalotai lakásgondokról már az Ideiglenes Ügyintéző Bizottság munkásságának ismertetése során szóltunk. A feladat azonban