Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

IRODALOM ÉS LEVÉLTÁRI FORRÁS

gazdasági ántisztvisedők Nyilasok, nemzetiszocialisták 1935 — 1944 (Bp. 1966), Dr. Laky Dezső, A kereskedők szociális ós viszonyai Budapesten (Statisztikai Közlemények 61. köt. 3. sz.), Dr. Hoffmann Dezső, A magánt szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (Statisztikai Közlemények 63. köt.), Dr. Laky Dezső, A közületi alkalmazottak szociális ós gazdasági viszonyai (Statisztikai Közlemények 67. köt.), Bene Lajos, Budapest székesfőváros iparosai (Statisztikai Közlemények 56. köt. 3. sz.), Bene Lajos, Budapest kereskedői (Statisztikai Közlemények 59. köt. 3. sz.), Dr. Laky Dezső, Az iparosok szociális ós gazdasági viszonvai (Bp. 1930), Már A munkások összetételének. ban (Bp. 1967), Magyar munkás-szociográfiák (szerk. Litván György. Bp. 1974), IIanák Péter — Hantik Katalin, A magyar pamutipar története 1887 — 1962 (Bp. 1964). A Budapest műszaki, építészeti fejlődésére vonatkozó irodalmat a tanulmányok nagy száma mellett az összefoglaló művek hiánya jellemzi. Sok tanulmány számol be egy-egy városépítési ágazat fejlődéséről, a lakásviszonyokról, a népesség számának alakulásáról; legtöbbjük azonban a fejlődés okait, összefüggéseit, hiányosságait nem tárgyalja. Kritikai állásfoglalást inkább szakfolyóiratok cikkeiben találunk, ezek rendszerint a városépítésnek csupán egy-egy eseményével, tervekkel, felépült létesítményekkel foglalkoznak. Ezért nehéz a fejlődés lényeges elemeinek és kapcsolatainak felderítése. A két világháború között megjelent, legáltalánosabb támpontot nyújtó művek — Siklóssy László, Hogyan épült, Budapest? és Harrer Ferenc, A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930 — 1940 — a Közmunkatanács megbízásából készültek, és a városrendezési kérdéseket a Tanács működésének szempontjából tárgyalják. Közülük különösem Harrer Ferenc könyve tartalmaz munkánk szempontjából sok objektív, hasznosítható adatot. A népességszám alakulására és más statisztikai jellegű adatokra vonatkozólag elsősorban az Illyefalvy I. Lajos és Thirring Gusztáv szerkesztésében megjelent statisztikai kiadványok nyújtanak tájékoztatást. Külön említjük Márkus Antal 1943-ban megjelent tanulmányát: Adalékok Budapest nagyvárosias kialakulásához 1880- 1 ~-.~KI/.„,,Í:.„.I. ,í'tf„^ --^of,^/,! t.a.lá1inL- Bu.la.nest vámsfeilesztési prog jesztésében. legyes „ Budapest szobraival, azonban többnyire csupán adatszerű felsorolást nyújtanak. Nagy-Budapest megalkotásának előfeltételeit tárgyalja a Szendy Káro&y szerkesztésében 1942-ben megjelent összefoglaló kötet. A Budapest fejlesztésének egyes kérdéseit felvető tanulmányok közül kiemeljük Borbiró (Bierbauer) Virgil cikkeit, aki a Tér és Forma hasábjain, más folyóiratokban, külön kiadványokban a főváros fejlesztésének számtalan problémáját világítja meg. Granasztói (Bihmer) Pál cikkei elsősorban városépítészeti jellegű kérdésekkel, Budapest városképével, város jellegé vei foglalkoznak. Pirovits Aladár először veti fel a városkörnyéki agglomeráció növekedésének különböző problémáit, A Közmunkatanács hivatalnoki karához tartozó Kaffka Péter és Lázár Jenő a Tanács által készített városrendezési terveket ismerteti, előbbi főként a Magyar Szemlében, utóbbi a Magyar Építőművészetben. A felszabadulás óta Budapest városépítési irodalma jelentősen bővült; a városrendezés egészeved foglalkozó összefoglaló jellegű mű Preisich Gábor, Budapest városépítésének története (T. köt. 1960, II. köt. 1964, III. köt. 1969.). Ez utóbbi mű jelen fejezet megírásának alapjául szolgált. A statisztikai adatokról a Központi Statisztikai Hivatal különböző kiadványai ós a Budapesti Évkönyvek • • », T. Tl_'7_ 1 1 X . T}..,1 „iban ismertetik a hozzájuk tartozó ágazat fejlődését. Az egyes témakörökkel foglalkozó írások közül elsősorban Geró László tanulmányait kell kiemelnünk. Gerő László a budapesti eklektika újraértékelésével foglalkozik számos cikkében és könyvében Méri különös* 1928-tól önálló lappá alakul. Szerkesztője az 194l-es óv végéig Bierbauer (Borbiró) Virgil (kezdetben Komor Jánossal együtt), azután Mészáros István szerepel mint szerkesztő; a lapot 1942 -45 között ténylegesen Fischer József szerkeszti Granasztói fYíZlal és Major Mátéval közösen. A Tér és Forma kezdettől fogva a modern építészet ós városrendezés orgánuma; jelentőségét növeli, hogy szerkesztője, Bierbauer Virgil, harcos cikkekben száll síkra a modern építészetért, gúnnyal, iróniával ostorozza a maradiságot, az építészeti eklektikát és a korszerűtlenül népieskedő törekvéseket. Sorra veti fel Budapest városépítési kérdéseit, foglalkozik a- házforma kérdésével, a lakáshelyzettel, a városrendezési pályázatok bírálata kapcsán rámutat a hiányosságokra, megalkuvásokra, feladatokra, A Tér ós Forma hatása alól azok se vonhatják ki magukat, akik kezdetben ellenségesen álltak törekvéseivel szemben. A modern építészet hazai megismertetése elsősorban e lapnak köszönhető. A harmincas évek végéig alig van valamelyest jelentősnek mondható magyar építész, aki műveivel a Tér ós Forma hasábjain ne szerepelt volna, A Magyar Építőművészet 1923 —Í939 között elsősorban a hivatalos irányzathoz közelálló építészek munkáit hozza. 1941-ben Irsy László, a Közmunkatanács alelnöke veszi át a szerkesztést, Ettől kezdve féligmeddig a Tanács hivatalos szócsövének számít, sorra közli a Közmunkatanácsban kidolgozott vagy megállapított városrendezési terveket. Az egyéb rövidebb-hosszabb ideig fennálló építészeti tárgyú lapoknak, az Epítőipar-Építőművészetnek, a Perspektívának jelentőségei csekély. Számos nem építészeti folyóirat — köztük a Magyar Szemle — időközönként városépítési tárgyú cikkeket és tanulmányokat is közölt. Budapest történetéről a német megszállástól a felszabadulásig terjedő időszakra vonatkozólag sem jelent meg még összefoglaló monográfia. Az országos történettel foglalkozó monográfiák és tanulmányok természetesen számos vonatkozásban érintik Budapest e- korbeli történetét, és számos ismeretlen levéltári adatot hoztak nyilvánosságra, éppen úgy, mint az utóbbi évtizedekben megjeleni forráskiadványok is. Tlyenek: ítél a történelem. Az Tmrédy-per (Bp. 1945), Kársai Elek, ftél a nép (Bp. 1977), Wilhclmstrasse és Magyarország 1933 - 1944 (összeállították: Bánki György, Pamlényi Ervin, Tükovszky Lóránt, Juhász Gyula. Bp. 1968). Budapest német megszállására vonatkozóan a legjobb összefoglaló: Bánki György, 1944. március 19. (Bp. 1968), amely a nyilasok hatalomra jutásáig terjedő időszak politikai történetének számos kérdését is fel-