Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

IRODALOM ÉS LEVÉLTÁRI FORRÁS

dolgozza új levéltári források és gazdag irodalmi anyag alapján. A német megszállásra vonatkozóan a jelentősebb forrásanyag nyomtatásban is megjelent (Horthy Miklós titkos iratai. Kiadta: Szinai Miklós — Szűcs László. Bp. 1962), és az emlékiratok is bőségesen foglalkoznak az 1944. márciusi eseményekkel (Horthy Miklós, Emlékeim. 1953, Sulyok Dezső, A magyar tragédia T. New York 1954, Kádár Gyula, A Ludovikától Sopronkőhidáig. Bp. 1978, Kéri ICá/máíi,Visszaemlékezés 1944. március 19-re. Hadtörténelmi Közlemények 1974. 2. sz. 75-91.). A főváros politikai és adminisztratív vezetésének kérdéseit a megjelent monográfiák, emlékiratok és tanulmányok alig-alig érintik. Jelen feldolgozás fő forrása a Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának, valamint a Székesfőváros Közigazgatási Bizottságának a jegyzőkönyvei voltak. Az egyes rendeleteket a munka a Fővárosi Közlönyből, illetőleg a Magyar Közlönyből idézi. A légitámadásokra vonatkozóan csupán az egykori újságok természetesen elferdített és kozmetikáit közleményei állnak rendelkezésre (Függetlenség, Új Nemzedék, Esti Újság, Pesti Hírlap, Új Magyarország). A légoltalomra vonatkozóan számos adat található a Törvényhatósági Bizottság és a Közigazgatási Bizottság j egyzőköny veiben. A zsidókérdés, illetve a zsidóüldözés forrásanyagát a nyilasok hatalomátvételéig kiadta Benoschofsky Ilona és Kársai Elek. A könyv ezen a forráson alapszik. A főváros vezetésének intézkedéseire vonatkozóan az adatok a Törvényhatósági Bizottság üléseinek jegyzőkönyveiben, valamint a Fővárosi Közlönyben találhatók. Ugyaninnen valók a csillagos házak kijelölésére vonatkozó adatok is. Az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvételre vonatkozóan számos közlemény jelent meg (Gosztonyi Péter, Német katonai okmányok 1944. október 15. előtörténetéhez. Új Látóhatár 19(59. 6. sz,, Rozsnyói Ágnes A Szálasi-puccs. Bp. 1962, Teleki Eva, Nyilasuralom Magyarországon 1944. október 16. —1945. április 4. Bp. 1974). A Városházán a nyilas uralomról az Összetartás és a Magyarság című nyilas lapok, valamint a Fővárosi Közlöny adnak adatokat. A nyilas uralom alatti zsidó üldözésre Teleki Eva idézett könyve és Lévai Jenő, Fekete könyv a magyar zsidóság szenvedéseiről (Bp. 194(5) c. munkája szolgálnak forrásként, Budapest felszabadításának katonai történetét feldolgozott monográfiákra, gazdag, feltárt levéltári forrásokra lehetett alapozni. Mindenekelőtt M. V. Zaharov, A 2. és 3. Ukrán Front felszabadító hadműveletei Délkelet- és Közép-Európában (Bp. 1973) c. könyvét kell említeni. Mellette forrásul szolgált Tóth Sándor, Budapest felszabadítása 1944—1945 (Bp. 1975) ós Gosztonyi Péter, Dcr Kampf um Budapest 1944/45 (München 1964) című könyve.