Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

EPILÓGUS A FELSZABADÍTOTT FŐVÁROS ÉLNIAKARÁSÁRÓL

308. 1045. március 25-én megjelent a Szabad Nép első legális száma 1945 januárjában új korszak kezdődött a főváros igazgatásában is. A magyar kormány még A Budapesti Debrecenben volt, de Pesten, majd a város teljes felszabadulása után Budapesten a legfőbb Nemzeti politikai hatalmat már a Budapesti Nemzeti Bizottság gyakorolta. A Budapesti Nemzeti Bizott- fhzottsa

9 ság a Magyar Függetlenségi Frontba tömörült pártok (Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, Nemzeti Parasztpárt), valamint a szakszervezetek megbízottaiból alakult, 1945. január 21-én. Az első ülésen kimondta, hogy a főváros felszabadított területén a hatalmat mindaddig gyakorolja, amíg azt a magyar kormány át nem veszi. A Budapesti Nemzeti Bizottság, amelynek működésében a kezdeményező szerepet a kommunisták vitték, az ország összes nemzeti bizottságai között a legszélesebb hatáskört gyakorolta. Ezt indokolttá tette az, hogy a távollevő kormány helyett, a közlekedési nehézségek következtében, gyakran szükség volt arra, hogy a kormány hatáskörébe vágó intézkedéseket tegyen. Megalakulása után azonnal kinevezte a főváros polgármesterét és alpolgármestereit, a rendőrfőkapitányt, sürgősen felállította a budapesti Népbíróságot, megindította a főváros igazgatási és újjáépítési munkáját, az egyes minisztériumok, a Nemzeti Bank, a Fővárosi Közmunkák Tárnicsa, a különféle állami intézetek és az üzemek élére vezetőket rendelt, a fővárost fenyegető járványveszély elhárítására egészségügyi bizottságot alakított, kulturális és gazdasáigi jellegű országos tanácsokat állított fel, vizsgálóbizottságot küldött ki a nácik rémtetteinek felderítésére, megindította az igazolási eljárásokat. Egyik legelső intézkedése volt (január 27-én), hogy pályázatot hirdetett a Vörös Hadsereg katonái hősiességének megörökítésére. A Budapesti Nemzeti Bizottság megalakulása után (de néhány helyen már előbb is) egymás után alakultak meg a felszabadult kerületek nemzeti bizottságai, amelyek a kerületi elöljáróságok mellett mint politikai véleményező szervek működtek. Miként a Budapesti Nemzeti Bizottságban, úgy ezekben a kerületi nemzeti bizottságokban is a kommunista párt küldöttei voltak a kezdeményezők. A Budapesti Nemzeti Bizottság határozatainak végrehajtója az általa kinevezett polgár- A közigazgamester volt. Működését az új városháza igen szerény keretek között kezdte meg. „Négy lépés tásmegszerszéltében, hat lépés hosszában: ennyi a városháza, a Vízműveknél. Ekkora a szoba . . . , de vezese van egy íróasztala, írógép is kerül, a cserépkályháiban pattog a tűz, és száz meg száz ember adja egymásnak a kilincset". Itt és így indult, az Egyetem utcában, a főváros közigazgatása Pest felszabadulásának első napjaiban — egy akkori szemtanú feljegyzései szerint. A polgármester hatásköre jelentősen kibővült, mert a Budapesti Nemzeti Bizottság felhatalmazása alapján intézkedhetett minden olyan ügyben, amelyet az élet követelt, ha azok korábban a kormány hatáskörébe tartoztak is. Nemcsak a külső körülmények, a polgármesteri hatáskör, de a szellem is teljesen új volt. A régi városháza eltűnt, új emberek, kommunisták és a főváros demokratikus átalakulását kívánó emberek kerültek a régi váirosházi urak helyébe. Olyanok, akik először vettek részt az ország fővárosa ügyeinek irányításában, továbbá olyanok, akiket a reakció üldözése következtében bocsátottak el állásukból és a Nemzeti Bizottság határozata alapjain helyeztek vissza. Az első polgármesteri rendeletek az élet által legsürgősebben követelt legelemibb biztonsági, közegészségügyi és közellátási problémákat igyekeztek megoldani. Felszólították a lakosságot