Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

EPILÓGUS A FELSZABADÍTOTT FŐVÁROS ÉLNIAKARÁSÁRÓL

tak őrséget az üzemek, a közművek, közéjiületek előtt, hogy meggátolják az esetleges szabotázsakciókat és megakadályozzák azt, hogy a régi rend bukott, de hatalmuk visszaszerzéséről még le nem mondott elemei kárt okozhassanak. Később az újonnan szervezett magyar rendőrség felfegyverzéséhez a szovjet városparancsnokság jelentős segítséget nyújtott. Élni tudott a Magyarország, amelyet Hitler utolsó csatlósának könyvelt el a történelem, és amely a többi főváros a ka- népi demokráciákkal ellentétben számottevő méxlon nem tudott - az antifasiszta nemzeti pott szabadj ellenállás elszigeteltsége miatt — bekaj)Csolódni a német ós magyar fasizmus elleni harcba, gg • a g

zov

jetuniónak köszönhette szabadságát. A szovjet csaj>atok nem hódítókónt jöttek az országba, és nem mint legyőzöttekkel bántak az ország lakosságával, hanem megadtak minden segítséget, ami szükséges volt ahhoz, hogy ipari, mezőgazdasági, társadalmi és politikai téren minél előbb talj)ra álljon az ország. A Szovjetunió megteremtette a lehetőségét annak, hogy az ország demokratikus erői kibontakozhassanak, hogy a néptömegek érvényre juttathassák akaratukat. Európa egy fővárosa sem tüntette el oly gyorsan a háború okozta jmsztítások nyomait, mint Budapest. A negyedszázadon keresztül illegalitásban dolgozott és a felszabadulás után végre szabadon működő' Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére a demokratikus pártok és tömegszervezetek összefogásával Budaj>cst lakossága, munkások és értelmiségiek csodálatos akaraterővel láttak hozzá az újjáépítéshez. A nyugati sajtó is elismeréssel írt a magyar dolgozók eredményeiről, arról a nagyszerű lendületű munkáról, amellyel hozzáfogtak az új élet megindításához. A főváiros új 1945 januárjában a felszabadult Pest lakosságához a Magyar Kommunista Párt felhívást igazgatóm intézett: „Ilyen tragikus helyzetben, mint a mienk, nem volt még ország, de élni akarunk és élni fogunk ! Budaj>est főváros lesz, a szabad, demokratikus, független Magyarország fővárosa." Az, hogy ez a jóslat valósággá válhatott, az, hogy a főváros lakossága nem halt éhen, hogy a járványok nem pusztítottak, hogy igen rövid idő alatt megindulhatott a termelés, szabaddá vált az út a demokratikus fejlődés előtt, hogy megkezdődhetett az új, független, demokratikus Magyarország alapjainak lerakása, s ezzel valóban új korszak a magyar történelemben, soha el nem felejthető érdeme a Szovjetunió-adta felszabadítási lehetőségnek és az ezzel élni tudó Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt vezette munkásosztálynak. 307. A Kommunista Párt 1945. febri portok az autóbuszgarázs előtt 25-én tartotta első nagygyűlését a Sportcsarnokban. Várakozó cso-