Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

EPILÓGUS A FELSZABADÍTOTT FŐVÁROS ÉLNIAKARÁSÁRÓL

rosnak. A gépkocsikat márciusban adták át a Parlament előtt, ahol Budapest polgármestere a főváros lakóinak nevében mondott meleg hangú köszönetet. Az ipari termelés megkezdésének és az egész gazdasági és társadalmi élet talpra állításának legfontosabb problémája a főváros felszabadulása után a közlekedés helyreállítása volt, Szinte felmérhetetlen az a munka, amit ezen a területen végeztek a szovjet katonák. Alighogy Budapest felszabadult — a környékből még hallani lehetett az ágyúzajt, a Dunántúlon még magyar csapatok álltak szemben a Vörös Hadsereggel —, amikor Budapesten és a már felszabadított területeken szovjet műszaki alakulatok nagy lendülettel, igen gyors ütemben munkálkodtak a közlekedési utak és hidak helyreállításán. Ezek a munkáik természetszerűen szükségesek voltak az előrenyomuló hadsereg utánpótlási vonalainak biztosításához is, de igen nagy segítséget jelentettek a főváros népének is. A szovjet hídépítő alakulatok segítségével igen rövid idő alatt helyreállított s Budapest felszabadulása után a polgári lakosság használatára átadott ideiglenes hidak tették lehetővé, hogy ismét helyreálljon Pest és Buda között a megszakadt összeköttetés. S amikor 1945 telén jégveszély fenyegette ezeket a szükséghidakat, a szovjet katonák végezték el a veszélyes robbantásokat. Nagy munkát végeztek a szovjet hadsereg vasúti osztagai a németek által szétrombolt vasútvonalak helyreállítási munkálatainál is. 1945. április l-ig az elpusztított vasúthálózat 65 százalékát állították helyre. A Szovjetunió és a szovjet hadsereg az ellenséggel folytatott harc közben segítette az ipar helyreállításált is. Szovjet műszaki alakulatok számos újpesti, kőbányai, csepeli, budai üzem területét aknamentesítették. Segítettek a munkásoknak a gépek felszerelésében, ellátták a gyárakat üzemanyaggal, és ezzel lehetővé tették azt, hogy azokban az üzemekben, amelyek viszonylag kevés kárt szenvedtek — elsősorban a textilgyárakban — megindulhasson a termelés. A csepeli gyártelep, a budapesti Vízművek, az Elektromos Művek a termelés megindításához nélkülözhetetlen fontosságú nyersanyagot és fűtőanyagot kaptak a Szovjetuniótól. 10 vagon króm, 500 tonna kaucsuk, 80 vagon fűtőolaj, valamint nagy értékű kábelanyag érkezett már tavasszal, még a szovjet — magyar árucsere-forgalmi egyezmény megkötése előtt a Szovjetunióból. Több helyrehozott gyár és üzem, mint pl. a volt Községi Kenyérgyár, a csepeli Weiss Manfréd, az újpesti és a kispesti üzemek egész sora, a Török-féle Vegyészeti Rt., a Dohánygyár stb. máir február végétől rendszeresen dolgozott szovjet megrendelésre. A munkások megkapták fizetésüket, és ami az akkori körülmények között a fizetésnél sokkal fontosabb volt, a szovjet városparancsnokság rendszeres élelmiszer-juttatásban részesítette a dolgozókat, A munkáisok tudták, hogy munkájukkal az ország felszabadításáért harcoló Vörös Hadsereget támogatják. Nem egy újpesti, budai, kőbányai üzemet részesített dicséretben a szovjet katonai parancsnokság. Fontos és lelkiismeretes munkájukért tüntették ki a Török-féle Vegyészeti Rt. és a Dohámygyár munkáisait. Budapest felszabadulását követően meg kellett teremteni az új, demokratikus szellemű rendőrséget is. Az átmeneti időszakban a Budapesti Nemzeti Bizottság kérelmére a szovjet városparancsnokság nyújtott segítséget a rendfenntartáishoz. Fegyveres szovjet katonák állA közlekedés helyreállításának nehéz műnkéi ja Az ipart helyreállító munkák Demokratikus rendőrség szervezése 30ö. A Vörös Hadsereg hidászai által ideiglenesen helyreállított Ferenc József (ma Szabadság) híd