Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
EPILÓGUS A FELSZABADÍTOTT FŐVÁROS ÉLNIAKARÁSÁRÓL
pestet! Budapest népe élni akar! ... ha nem kapunk segítséget, szabadság helyett a halál vár reánk!" A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front már január 19-én felhívással fordult a főváros népéhez, hogy „minden külön intézkedés, a hivatalos szervek rendeleteinek bevárása nélkül, haladéktalanul jöjjön ki a pincékből, hozza lakható állapotba otthonait, takarítsa el a romokat. A rablók és fosztogatók, a fasiszta bűnösök ellen szervezzen házőrségeket, és vegye őket őrizetbe. A vízvezeték- és villanyszerelők kezdjék meg nyomban a víz-, a villany- és telefonvezetékek kijavítását, az orvosok és gyógyszerészek azonnal szervezzék meg a közegészségügyi ellátást, A közellátás nyomasztó helyzetének javítására az egyes kerületek alakítsanak nemzeti segélybizottságokat." A felhívások nem maradtak hatás nélkül. Azonban a közlekedés szünetelése, a szállítókocsik, teherautók és a lóállomány elpusztulása és az országból való kihurcolása lehetetlenné tette a Pest környéki és a fővárosté)l távolabb fekvő, de már szintén felszabadult falvak és városok által félajánlott élelmiszernek és tüzelőnek gyors felhozatalát. A Vörös Ebben a nehéz helyzetben a szovjet csapatok segítettek a tegnap még a hitleri Német országHadsereg g a l szövetségben levő és a Vörös Hadsereg ellen harcoló Magyarország fővárosának. Budán seattsegeaz me g folytak a harcok, amikor a szovjet parancsnokság már biztosította az ellátatlan pesti lakosfővárosnak napi tízdekás kenyéradagját és a csecsemők tejellátását. Az első adomány, amivel a Vörös Hadsereg hozzájárult az éhező város ellátásához, több mint 400 tonna élelmiszer volt. A felszabadító hadsereg által juttatott kenyér, liszt, cukor és hús segítségével szervezhették meg már február elején Budapest több kerületében az egytálételes akciót, amely több ezer ellátatlan öreget és elhagyott gyermeket mentett meg a biztos éhhaláltól. A szovjet kormány által 1945 elején küldött 20 ezer tonna élelem (15 ezer tonna gabona, 3000 tonna hús, 2000 tonna cukor), melynek 80 százalékát Budapest kapta, biztosította arra az időre a legszükségesebb ellátást, amíg a vidék bekapcsolódhatott a főváros ellátásába (március elején 900 tonna sót és nagy mennyiségű étolajat is szállítottak Budapest lakossága részére). Budapest népe azonban nemcsak élelmiszer-segítséget kapott a Szovjetuniótól. Az új élet megindításának számtalair kezdeti nehézségét a szovjet katonák segítségével sikerült áthidalni. Zamercev tábornok, a főváros városparancsnoka már január végén kijelentette, hogy nemcsak élelemmel akarja segíteni a lakosságot, hanem a felszabadító szovjet hadsereg — a még tovább folyó harcok mellett — a lehetőséghez képest mindent megtesz, hogy az újjáéjrítés megindításához is segédkezet nyújtson. Romeltakarí- A romeltakarítás megindításáról, az utcákon és tereken összegyűlt szemét elhordásáról, a fertáa tőtlenítés megkezdéséről, a fel nem robbant bombák hatástalanításáról, a halottak összegyűjtéséről és eltemetóséről a szovjet katonai parancsnokság adta ki az első intézkedéseket, A munkák megkezdéséhez szükséges tehergépkocsikat és igásállatokat szintén a szovjet városparancsnokság adta kölcsön a fővárosnak. Nem teljes adatok szerint februárban és márciusban közel 1600 szovjet gépkocsi segítette a meginduló romeltakarítási munkákat, kapcsolódott be az élelmiszer-szállításba. Ezenkívül 250 tehergépkocsit küldött ajándékba a szovjet kormány a fővá305. Visszatérés az otthonba. Hurcolkodók a Rákóczi úton
