Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

'¿02. A Vörös Hadsereg tüzérei a Gellérthegyen őrködnek a felszabadított főváros felett 1945 februárjában i állomása, az Orbán-hegy, a Farkasréti temető és a Bocskai út vonalában húzódott az Összekötő vasúti hídig. A Vörös Hadsereg támadása, Buda ostroma — teljes hevességgel — csak január végén indult meg, egyidejűleg a harmadik német felmentési kísérlet visszaverésével, a Pest felszabadítása után Budára átcsoportosított 4 lövészhadtestből és 1 tengerészgyalogos-dandárból álló „Budapesti csoport" által. Az Óbudán harcoló csapatok január 29-én érték el a Margit-híd budai hídfőjét; a január 19-én a Margitszigeten partraszállt csapatok pedig január 31-ig megtisztították a szigetet a németektől (ekkor robbantották fel a németek az utolsó Duna-híd maradványát: a Margit-híd addig épen maradt nyugati szakaszát). Ugyanezen a napon érték el a Rózsadomb felől támadó szovjet csapatok a Margit körút (ma Mártírok útja) vonalát, és ekkor erősödött meg a támadás a Farkasréti temető, a Budaörsi út és a Fehérvári út irányából is. Pfeffer von Wildenbruch január 31-én kénytelen volt bejelenteni, hogy „a helyzet nagyon válságos". A következő napokban — bár a németek és a Hindy Iván vezérezredes parancsnoksága alá tartozó, de egyre gyérülő számú magyar csapatok elszántan ellenálltak — a szinte szünet nélküli harcok során a helyzet a védők számára még válságosabb lett. A szovjet csapatok február 2. és 7. között elfoglalták a Sas-hegyet. Innen tovább támadva előretörtek a Németvölgyi temető és a Hegyalja út irányába, és február 12-én kettévágták a Budát védő német csapatok vonalát. A Farkasréti temetőt, valamint a Déli pályaudvart február 9-én elfoglalták. Ezekben a harcokban már részt vettek magyar parancsnokok vezetése alatt önálló alegységekként egy-egy szovjet lövészezredhez beosztott magyar századok is, melyekből néhány nap múlva — még Buda felszabadítása előtt —, február 12-én megalakították a Budai Önkéntes Ezredet, Variházy Oszkár parancsnoksága alatt. Buda felszabadításáért 2500 magyar katona is harcolt. Február 10. után már csak a Vár és a Gellérthegy maradt a németek birtokában. A Gellérthegy körülzárása február 8-án kezdődött, és négy napig folyt az elszánt küzdelem az elfoglalásért. Február 11-én a szovjet csapatok elfoglalták a Lenke (ma Kosztolányi Dezső) teret, a Körtért, valamint a mai Bartók Béla út vonalát és estére már a Citadelláit is. Ily módon a Budát (ekkor már csak a Várat) védő csapatok reménytelen helyzetbe kerültek. Február 9-től kezdve — miután a szovjet csapatok a Déli pályaudvart és a Vérmezőt elfoglalták — utánpótlást sem Buda felszabadítása A Budai Önkéntes Ezred részt vesz Buda felszabadításéiban