Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A katolikus egyház részéről a mentési akciót a Szent Kereszt Egylet, a református egyház részéről a Jó Pásztor Bizottság irányította, szervezte. Ezeknek az elsőrendű feladata a kikeresztelkedett zsidók védelme volt, és a főváros csaknem valamennyi szerzetesi rendházában (különösen a jezsuitáknál, az angolkisasszonyoknál, a Szent Szívről elnevezett zárdában, az irgalmas nővérek és az Isteni Megváltó Leányai különböző intézeteiben, a marista tanítórend Champagnat intézetében, a ferences missziós nővérek és a karmelita nővérek újpesti rendházaiban és otthonaiban), valamint a református Skót Misszió gyermekotthonában több ezer zsidót rejtettek el, főképp nőket és gyermekeket, akik nagy részének — bár állandó életveszély között élve — így sikerült megmenekülnie. A nyilasok a hatalomátvétel után nagy hangon hirdették, hogy nem ismernek el semmiféle menlevelet vagy útlevelet. Október 29-én este viszont már — annak érdekében, hogy elsősorban Svédországtól és Svájctól a diplomáciai elismerést megkapják — elrendelték, hogy ,,a külföldi semleges követségek által kiállított útlevelek, védőútlevelek, csoportos útlevelek, kivándorlási igazolványokkal ellátott, valamint munkaigazolvánnyal ellátott egyének sem katonai, sem munkaszolgálatra igénybe nem vehetők. A követségek épületei, beleértve a Vöröskereszthelyiségeket, valamint a követségek által védett helyiségek területen kívüliséget élveznek." Október 31-én a nyilas külügyminisztérium közölte a sváíjci és a svéd követség képviselőivel, hogy 4500 svéd védőútlevéllel ellátott, valamint 7000 palesztinai bevándorlási certificattal ellátott zsidó elhagyhatja az országot, amennyiben az illető kormányok addig a magyar kormányt elismerik; ellenkező esetben ezeket is ,,a még Magyarországon található zsidó személyekkel egységes bánásmódban" részesítik. Ez a nyilas ígéret nem volt több a zsaroláspál, még ha nem is tudtak arról, hogy a birodalmi külügyminisztériumban ugyanezen a napon döntöttek arról, hogy a zsidók kiutazása ügyében minden engedményt el kell utasítani. Erről az elhatározásról a budapesti svéd és svájci követségek sem tudhattak (de nem tudhatott erről a pápai nuncius, a portugál ügyvivő és a spanyol követségen önhatalmúan tevékenykedő, de a nyilasok által elismert „ügyvivő", az olasz antifasiszta Giorgio Perlasca sem), a németek módszereit és gyakorlatát azonban jól ismerték, s ezért nem siettek kormányaikat a Szálasi-kormány elismerésére ösztönözni. Éltek viszont azzal a lehetőséggel, amit a védlevelek274. A budapesti gettó térképe