Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

273. A zsidók deportálása hajtsa végre a budapesti zsidók kitelepítését". Ribbentrop német külügyminiszter november 21-én Szálasinak „nyomatékosan értésére" adatta, hogy „minél több zsidót távolít el minél előbb Budapestről, annál jobban védhető a város". Szálasi „megértette" a németeket, november 29-én a még Budapesten levő három és félezer munkaszolgálatost is elszállították a Józsefvárosi pályaudvarról, zárt vagonokban. A fővárosban a zsidók közül csak a korhatáron aluliak és felüliek (a 16 éven aluli gyerekek, Kik maradtak a 60 éven túli férfiak, a 40 éven túli nők), a menet képtelenek, a terhes nők, de rajtuk kívül a zsidók közül azok, akik el tudtak bújni (akiket a város nem zsidó lakossága bújtatott), azok, akiknek a a fővárosban? Szálasi-kormány mentességet biztosított (felülvizsgálva és minimálisra csökkentve a Horthy, illetőleg a Sztójay- és Lakatos-kormány által adott mentességeket), valamint a külföldi (semleges) államok védettségében részesülők maradhattak. A zsidóbújtatásnak számtalan, de egyáltalán nem veszélytelen módja és lehetősége volt: az egyszerű bújtatás (lakásokon, kórházakban való rejtegetés), a hamis papírokkal, igazolványokkal való ellátás (a városban szerte különböző helyeken szinte valóságos igazolványgyárak működtek), valamint a különböző (főképp katolikus, református és evangélikus) egyházak szerteágazó tevékenysége. A megújuló zsidóüldözések, valamint a deportálások ellen a keresztény egyházak vezetői a nyilas hatalomátvétel után azonnal felemelték szavukat. Angelo Rótta pápai nuncius, majd Serédi hercegprímás és Ravasz református püspök azonban hiába követelte a kormánytól és Szálasitól a zsidókkal vak) emberséges bánásmó-dot, a deportálások megszüntetését. Meghallgatták őket, ígérgettek, de követeléseiket nem teljesítették. Az egyházak vezetői tiltakoztak az ellen a nyilas terv ellen is, amely a zsidó vegyes házasságok felbontását akarta „törvényesen" keresztül vinni. Ebben a kérdésben sikerült ugyan elérniük azt, hogy a nyilasok ezt a kérdést november végén egyelőre levették a napirendről, de az október 24-i rendelkezés, hogy a vegyes házasságokból a zsidó fél köteles csillagos házba költözni, továbbra is érvényben maradt. Miután Szálasiék minden zsidót (a kikeresztelkedetteket is) egységesen kezeltek, és megszüntették a Magyarországi Keresztény Zsidók Szövetségét, Angelo Rótta nuncius november elején elrendelte, hogy a katolikus vallási! zsidóknak a nunciatúra pápai védőlevelet adjon. A nyilas kormány 2500 ilyen védőlevelet engedélyezett, de a vatikáni védettek száma hamarosan több mint 15 ezerre emelkedett. Szálasiék — vatikáni elismerésük reményében — elnézték ezt a túllépést, de elnézték azt is, amikor november 17-én nyilas karszalagosok a Szent Kereszt Egylet Múzeum körúti épületében agyonlőtték Cavallier Józsefet, az egylet elnökét, mert vatikáni védőleveleket osztogatott a zsidóknak. 38* 595