Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Nemzeti Bank kezdeményezésére alakított Budapesti Leszámítoló Egylet. Az egyesület célja a fővárosi pénzintézetek közötti információs közlések és kapcsolatok közvetlenné tétele a váltók, utalványok és csekkek kicserélése útján. E módszer segítségével az állam és a bankok állandóan a legfrissebb értesüléssel rendelkeztek hiteligénylőik helyzetéről, mivel a más intézetekhez fordulókról első kézből kaptak tájékoztatást. Az egylet székhelye a Nemzeti Bank épületében volt. Ezáltal a Nemzeti Bank állandóan rajta tarthatta szemét a fővárosi bankéleten, hiteligénylőkön. Az egylet jelentőségére jellemző, hogy 1942-ben 4,5, 1943-ban 5 milliárd pengőnél magasabb értékben cserélt ki tagjai között értékpapírokat. JEGYZETEK 4

Új Hang 1939. 7. sz. 49-54. 2 Fővárosi Közlöny 1940. febr. 9. 110—112., jún. 14. 693 — 700. 3 Képviselőházi Napló 1940. okt. 29. VII. köt. 178, 184.; nov. 22. VIII. köt. 751.; nov. 27. 953. 4 Fővárosi Közlöny 1940. nov. 15. I. melléklet 21 — 32., II. melléklet 1 — 15. 5 Képviselőházi Napló 1941. dec. 11. XII. köt. 492.; dec. 12. 477 — 484, 501 -506, 514. 6 Fővárosi Közlöny 1942. ápr. 10. 390 — 394. 7 Képviselőházi Napló 1942. jún. 10. XIII. köt. 487. 8

Uo. 1942. nov. 10. XV. köt. 170. ,J FTIA 658. f. 9/11. öe. 52, 67-68. 10 Uo. 658. f. 4. cs. II/2, az I942-es év indítványai. 11 Képviselőházi Napló 1943. dee. I. XVIII. köt. 454. 12 Budapest Székesfőváros Statisztikai Evkönyve 1941. Bp. 1941. 13 Népszava 1941. aug. 26. 3 — 4. 14 Képviselőházi Napló 1939 — 1944. VI. köt, 247 — 248. — A háborús évek történetére, gazdasági intézkedéseire: Magyar Gazdaságkutató Intézet Helyzetjelentései. 15 Uo. IX. köt. 547. 1G OL Minisztertanácsi ülés jegyzőkönyvek 1941. júl. 29. 17 Dr. Horvátit Miklós, A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál. Bp. 1058. 18 Budapest Székesfőváros Közigazgatási Evkönyve 194.2. Bp. 1943, 458. 19 OL Minisztertanácsi ülési jegyzőkönyvek 1 940. júl. 12. 20 Budapesti és Üzemi Útmutató 1941. Bp. 1942, 59 — 65; Budajjest háborús növekedésére: A hetvenéves Budapest. Bp. 1943. 381; továbbá Mártonffy Károly (szerk.), A mai magyar város. Bp. 193S. 060.; u. ő, Városfejlesztés, városrendezés, városépítés. Bp. 1942. 631. 21 BFL Törvényhatósági bizottsági közgyűlési jegyzőkönyvek 1942-92. -- Budapest Székesfőváros Közigazgatási Evkönyve 1942. Bp. 1943, 231 — 234. 23 A háborús évek ipartörténetére: Bérénél T. Iván—Bánki György, Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában, 1934—1944. Bp. 1958. 625; Farkasfalvy Sándor költeményei (Die ungarische Fabrikindustrie im Jahre 1938 . . . 1942) az Ungarisehes Wirtschaftsjahrbuch (szerk. Gratz Gusztáv) köteteiben: OL Minisztertanácsi ülési jegyzőkönyvek 1944. febr. 15. 24 OL Külügyminisztérium Gazdaságpolitikai Osztály iratai 1 940-50. 520. 23 BFL Törvényhatósági bizottsági közgyűlési jegyzőkönyvek 1939-285; BFL Polgármesteri iratok JX-1942-12774. — Képviselőházi Napló 1939 — 1944. XVIII. köt. 197 198. 20 Mike Gyula (szerk.), Magyar Statisztikai Zsebkönyv. Bp. 1943, 139 — 144; Szendy Károly, Tanulmány Nagy-Budapestről. Bp. 1942. 270. 27 A pénzintézetek megváltozott szerepére és feladataira: A Magyar Nemzeti Bank Főtanácsának évi jelentései és a kompasszok adatai.