Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

VIII. BUDAPEST A NÉMET MEGSZÁLLÁS, A NYILAS RÉMURALOM ÉS A FELSZABADÍTÓ HARCOK IDŐSZAKÁBAN (1944- 1945) 1. A FŐVÁROS NÉMET MEGSZÁLLÁSA 1944. március 19-én a fasiszta német csapatok szinte ellenállás nélkül megszállták Magyarországot a Tisza vonaláig. Kilenc hadosztálynyi német katonai alakulat vonult be az országba, s velük egyielőben érkezett az országba, de főként Budapestre számos SS-, mintegy 500 — 600 Gestapo-ügynök, a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst) mintegy 300 és az Eichmann-féle Sonderkommando 200 — 300 tagja. A német csapatok március 19-én hajnalban megszállták a főváros stratégiai pontjait: a hidakat, a rádiót, a rendőr-főkapitányságot, a fontosabb minisztériumokat, és a Vár is a németek birtokába került. Már a megszállás első óráiban százával tartóztatták le a baloldali pártok (a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazela Párt, a Polgári Szabadságpárt) képviselőit, polgári újságírókat, írókat, tudósokat, felsőházi tagokat, parlamenti képviselőket. Letartóztatták a volt belügyminisztert, Keresztes-Fischer Ferencet és a politikai osztály főnökét, Sombor-Schweinitzer Józsefet is. Kállay Miklós miniszterelnök csak úgy kerülte el a letartóztatást, hogy a török követségre menekült. A letartóztatottak száma mintegy 3000 volt. A Gestapo megszállta és feldúlta a baloldali pártok székházait, a szakszervezetek otthonait, a különböző társadalmi szervek helyiségeit, a baloldali lapok szerkesztőségeit. A németek lefoglalták a budapesti szállodákat, a fővárosi iskolákat és a rózsadombi villák egy részét. Űj kormányt, csak hosszú huzavona után, március 22-én sikerült alakítani Sztójay Döme volt berlini követ vezetésével. Az új kormány azonnal megkezelte a totális fasiszta rendszer kiépítését, a magyar politikai élet és az államgépezet fasizálását. Elsőként került sor a Szociáldemokrata 252. Német csapatok a budai Várban 1944. március 19-én