Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

egyedül a vegyipar javított 0,5 százalékkal részesedési arányán. Nem változott a gumiipar pozíciója. Visszaesett a vas- és fémipar, az építőipar, s árpolitikai szempontok miatt a villamosenergia-termelés. A könnyűipari csoporton belül 0,3 százalékkal, illetve 0,2 százalékkal a ruházati és a faipar javított részesedésén; az összes többi alcsoport vagy csökkenő tendenciájú fejlődésen átmenve vesztett súlyából, vagy megőrizte korábbi helyzetét. Az élelmiszer-feldolgozó ágazat a mindenkori terméseredményektől függően érte el általában csaknem 30 százalékos részarányát. A háborús évek második felében főleg a konzerv- és malomipar növelte a termelését, a húsfeldolgozás részaránya csökkent. A főváros A peremvárosok iparának fejlődése a háború éveiben már korántsem érte el az 1930-as évek, környéki ipar s még kevésbé az 1920-as évek ütemét. Egyedül az iparvállalatok száma tekintetében volt az helyzete országos fejlődésátlagot meghaladó növekedés, de az új vállalatok zöme kisüzem, amelyek a meglevő nagyüzemek mellett csupán kiegészítő jellegű termelést végeztek. Néhány, elsősorban gépipari nagyvállalaton kívül, melyek főleg a repülőgépiparban létesültek, egyetlen új, jelentősebb gyárnyitásról sincs adat. A munkáslétszám fejlődésének üteme ugyancsak elmaradt az országos színvonal mögött. Pest-környéken működtek ugyan továbbra is a legnagyobb létszámmal üzemelő vállalkozások, mivel egy üzemre 1938-ban 196, 1943-ban 205 munkás jutott. Budapesten 81, illetve 96, vidéken 51, illetve 73 a megfelelő létszámadatok. A növekedési ütem azonban a Pest környéki peremövezetben lényegesen lelassult, s csak 4 százalékot ért el, a fővárosi 18 és a vidéki 33 százalékkal szemben — egy iparvállalatra vonatkoztatva — a tárgyalt időszakban. A fejlődés lelassulásában minden bizonnyal szerepet játszott a már meglevő nagyvállalati üzemhálózat, a külföldi nyersanyagimport forrásainak fokozatos elapadása, a fokozódó nyersanyaghiány, mely különösen a mozgékonyabb könnyűipari kezdeményezéseknek állta útját, s végül a mind érezhetőbbé váló szak- és betanított munkáshiány, az általános munkaerőhiány, a termelésbe bevonható tömegek felszívódása. Erezhető törést okozott a Pest környéki ipari életben az állami-katonai megrendelések volumenének 1940 — 41-ben bekövetkezett csökkenése, ami az ipartelepek és a foglalkoztatott munkások számának alakulásánál egyaránt megmutatkozott. Pest-környék ipara az 1939-ben elért rendkívül magas szintet újból csak három év múltán, 1942-ben érte el. Ezt követően, 1942-ről 1943-ra már alig mutatható ki valamelyes fejlődés a két vizsgált mutató tekintetében. A Pest környéki ipari övezet fejlődése 1938-1943 Megnevezés 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1938 1943 Pest-környék Budapest Ipartelepek száma Nagy-Budapest Vidék Országos

2 306 1 553 1 859 2 131 3 990 307 1 555 1 862 2 163 4 025 299 1 551 1 850 2 209 4 059 312 1 570 1 882 2 225 4 107 339 1 631 1 970 2 246 4 216 355 1 683 2 038 2 326 4 364 116 108 110 109 109 Pest-környék Budapest Munkások száma

1 Nagy-Budapest Vidék Országos 60 066 125 486 185 522 114 051 299 603 71 750 144 168 215 918 131 395 347 313 67 560 146 686 214 246 135 028 349 274 65 750 156 527 222 277 142 561 364 838 72 052 158 846 230 898 151 085 381 983 72 903 160 846 233 749 166 061 399 810 121 128 126 146 133 1 Munkáslétszám október 1-én. 2 A trianoni országterület adatai. A Pest környéki ipari övezet, Budapest, Nagy-Budapest és a vidék ipartelepeinek és munkásainak helye Magyarország ipari életében 1938-1943 Megnevezés 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1938 1943 Pest-környék Budapest Ipartelepek száma Nagy-Budapest Vidék 7,7 38,9 46,6 i 53,4 7,6 38,6 46,2 53,8 7,4 38,2 45,6 54,4 7,6 38,2 45,8 54,2 8,0 38,7 46,7 53,3 8,1 38,6 46,7 53.3 105 99 100 100 Pest-környék Budapest Munkások száma Nagy-Budapest Vidék 20,0 41,9 61,9 38,1 20,6 41,5 62,1 37,9 19,3 42,0 61,3 38,7 18,0 42,9 60,9 39,1 18,9 41,6 60,5 39,5 18,2 40,2 58,4 41,6 91 96 94 109