Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
Pest vármegye, Pest-környék ós Budapest iparának adatai 1938-1940 Megnevezés A gyárak száma 1 Pest vm. Pest-környék 2 Budapest A munkások száma A termelés értéke 6 Pest vm. 3 Pest-környék 4 Budapest 4 539 306 1 569 Pest vm. Pest-környék 5 Budapest 63 425 60 066 125 486 538 307 1 555 73 723 71 750 144 168 61 1 403 578 998 1 272 029 742 714 722 660 1 540 118 lü-iit 512 299 1 551 78 922 67 560 146 686 895 791 766 797 1 827 092 1 A szünetelő üzemekkel együtt. 2 Pest-környék adatai Pest vm. adataiban benne foglaltatnak. 3 Évi átlagos munkáslétszám. ' Október 1-i munkáslétszám. 5 A munkáslétszám százalékaránya alapján számítva. 6 Az adatok ezer pengőben. A Pest környéki ipari övezet, Budapest, Nagy-Budapest és a vidék helyéről és jelentőségéről tanúskodó százalékos adatok ugyancsak a vidék nagyobb fokú fejlődését tükrözik, ami főleg a munkáslétszám tekintetében szembeötlő. Kétségtelen, hogy a főváros és környékének ipara előbb érte el a teljes kapacitáskihasználást, mint a vidéki gyáripar. 1940—41-ben a hadimegrendelések csökkenése miatt a magas fokú üzemmenet a nagy-budapesti körzetben visszaesett, míg a vidéki iparfejlesztés és a félkész termékek iránti keresletnövekedés eredményeként országos viszonylatban a csekélyebb mérvű fejlődés fennmaradt. 1942-től azután — a vidéki fejlődés egyértelműbbé válása mellett — a főváros és környékének ipara újból teljes kapacitással működik, mégsem éri el korábbi részarányát. A Pest környéki ipari termelés értékére vonatkozóan 1938—- 1940-ből állnak rendelkezésre közvetett adatok. A Pest környéki peremvidéki ipar termelése általában a fővárosi gyáripari termelés 41 — 45 százalékát tette ki a vizsgált három év folyamán. A termelési adatok alakulásának tendenciája megegyezik a munkáslétszám változásánál megfigyelhető csökkenési folyamattal. A termelés vonatkozásában — az ipari konjunktúrának megfelelően — abszolút számokban nő a termelési érték, de a növekedés üteme elmaradt a fővárosi és az országos fellendülés méretei mögött, a termelés részaránya is visszaeső jellegű változást tükröz. A Pest környéki ipari termelés az országos gyáripari termelésben 18 — 20 százalékkal részesedett. NagyBudapest részesedése ennek megfelelően az országos gyáripari termelésen belül általában 60—63 százalék körül mozgott. Pest vármegye ipari adataiból a Pest környéki részesedést levonva az tűnik ki, hogy az ország legnagyobb megyéjének fejlettségi szintje igen alacsony. Az összesítő adatokból Pest-környék leszámítása után 4—5 százalékos töredékek maradnak vissza. E gazdasági alaphelyzet befolyásolta a második világháború kezdetére már időszerűvé vált NagyBudapest probléma megoldását is. A vármegye szélsőjobboldali beállítottságú vezetői azonban nem voltak hajlandók lemondani a nagy gazdasági erőbázist jelentő Pest-környékről az általuk zsidó-liberális-szabadkőművesnek titulált főváros javára. A Pest környéki öt megyei jogú város — Budafok, Kispest, Pesterzsébet, Pestlőrinc és Újpest ipari adatainak összegezése szerint a peremövezeti iparban való részesedésük az üzemek számát és a termelés értékét tekintve megközelítette az 50 százalékot. A munkáslétszám esetében, a számos újpesti kisüzem miatt, amelyeknél az egy munkásra jutó termelési érték lényegesen kisebb, mint a többi megyei városnál, az összarány megközelíti a 60 százalékot. Az iparilag kiemelkedő jelentőségű Pest környéki községekre, mint Csepel, Albertfalva, Nagytétény és Rákospalota megyei városra vonatkozóan részletes adatok nem állnak rendelkezésre. 1940ben Csepelen 28, Albertfalván 8, Nagytétényben 5 és Rákospalotán 18 gyár üzemelt. A csepeli WM-gyárakban több mint 10 ezer, a nagytétényi Metál lochemia, Hungária és Vadásztöltény gyárakban több mint 3000, a rákospalotai üzemekben több mint 2000 munkás dolgozott. Kétségtelen azonban, hogy az öt megyei városhoz képest a három község és Rákospalota iparának termelése ugyancsak megközelítette a Pest környéki ipari össztermelés felét. 1940-ben például a csepeli üzemek körülbelül 75 millió pengő értékű termelést mutattak ki. A peremvidék iparát nagyságrendileg értékelve Újpest foglalja el az első helyet, Csepel a másodikat. A többi peremövezeti város és község részesedése általában nem érte el az évi 40 millió pengőt. Az évi átlagos munkáslétszám adatainak vizsgálata a gyár- és kézműiparon belül a nagyipar és kisipar közötti részarányok felmérésére érdekes adatokkal szolgál. Az országos gyáripari munkáslétszám-adatokat levonva az országos gyár- és kézműipari együttes munkáslétszámból Munkáslétszám alakú lá sa
