Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
közlekedés ezekben az években újabb és újabb szálakkal fűzte egybe a fővárost a peremövezetekkel. A győri program nyomán kiadott, elsősorban a hadsereg fejlesztését szolgáló állami megrende- Gyáripari lések nemcsak az 1938 elején kibontakozóban levő ipari termelés visszaesését állították meg, fejlődés 1939hanem az ipar konjunkturális jellegű fellendülésének is alapját képezték. A kormány mintegy tői a háborúba 200 ezer főnyi, a lehetőségekhez képest korszerűen felfegyverzett hadsereg felállítására töreke- L^tl&apcso^ dett. A rendelkezésre álló fegyverek és hadianyagok elavultsága és korlátozott mennyisége lódásig következtében úgyszólván a teljes szükségletet újonnan kellett előállítani. Különösen ez volt a helyzet a motorizációt biztosító autók, vontatók, páncélozott járművek, egyes lövegfélék és a korszerű automata gyalogsági fegyverek terén. Hiányzott az ütőképes légierő is. Kézifegyverek, lőszer tekintetében némileg kedvezőbb volt a helyzet. A szükséges fegyverzet beszerzése külföldről, elsősorban Olaszországból, ahonnan a korábbi évekből jelentős fegyverimport bonyolódott le, az olasz fasizmus háborús előkészületei miatt nem volt megoldható. Hasonló helyzet alakult ki Németország viszonylatában is. Az újonnan felállítandó, korszerűen felszerelt hadsereg anyagi eszközeinek biztosítása a magyar ipar feladatává lett, amit a magyar finánctőkés körök kész örömmel vállaltak. 2 ' 5 A katonai megrendeléseknél a borsodi és győri gyárakon kívül a budapesti és Pest környéki gépgyárak, a vas- és fémipari vállalatok jöttek számításba. Az 1938 folyamán és 1939-ben kiadott több száz milliós megrendelések főleg a főváros és a jreremövezet nagyvállalatainak jutottak, amelyek ugyan már eeldig is kivették részüket a katonai megrendelésekből, de az arány ekkor alapvetően megváltozott. A gépipar, valamint a vas- és fémipar helyzetének konjunkturális alakulását kiváltó állami megrendelések a könnyűipar számos ágazatát is érintették. Elsősorban a cipő- és bőripar, a textil- és ruházati gyárak jutottak katonai megrendelésekhez. A gáz- és vegyi háborúra készülés a vegyipart lendítette fel. Az óvóhelyi és katonai építkezések az építőanyag-gyártó és faipar konjunktúráját váltották ki. A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács az eredetileg öt évre szóló fegyverkezést először 1940 nyarára kívánta keresztül vinni, majd tovább emelte a katonai célú beruházások keretét. 1940. október l-ig 1650 millió pengő, 1941 októberéig 2300 millió pengő került kifizetésre. A honvédség felszerelési keretét 4,5 milliárd pengőre emelték fel. A későbbi 249. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt. cserjeK csőgyára a 40-es években