Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
Az Elektromos Műveknek a háborús évekbeli főbb adatait áttekintve: a termelés 51 százalékos és az ipari felhasználás 37 százalékos emelkedése a leginkább szembetűnő. A hálózat, a házi csatlakozások és a fogyasztók számának növekedése nagyobb ütemű, mint az 1930-as években tapasztalt. A közvilágítási lámpák száma alig növekedett, ami részben kapcsolatban állt a korábban már kiépített közvilágítási hálózat elégséges voltával — Budapest Európa-szerte feltűnést keltett az 1930-as évek végén ünnepi események alkalmával rendezett díszkivilágításával —, továbbá a mind szigorúbbá váló elsötétítéssel, ami gyakorlatilag a közvilágítás leállítását jelentette. A pénzügyi tevékenység adatai rávilágítanak a közüzemek vonatkozásában a háború időszakában végbement változásra: a bevételek az áremelkedés mértékétől lemaradnak, a fővárosnak befizetett részesedés csaknem kétharmadával visszaesik, a befektetett tőke emelkedik. Mindez megerősíti azt a megállapítást, hogy a háborús években az üzemek bevételfokozó szerepköre megszűnt, s helyette az általuk nyújtott szolgáltatások „mindenekfelettisége" jutott érvényre. Gázszo/gá/ía- ^ fővárosi gázszolgáltatás fejlődése a háborús években töretlenül felfelé ívelt. A termelés tás adatai az 1941. évi — szénhiány miatti — megtorpanástól eltekintve emelkedő tendenciát tükröznek, s a gáztermelés az ipari termelés növekedésének megfelelő szinten kulminált. A korábbi kapacitáskihasználatlansági gondok 1940-ben megszűntek, s ekkorté)l már az okozott problémát, hogy a szükséges üzemi biztonsági tartalék is hiányzott. A közgyűlés ezért 10 millió pengőt szavazott meg a Gázgyár kapacitásának körülbelül 25 százalékos bővítésére. A munkálatok 1943-ban befejeződtek, s így volt lehetséges az 1930-as években szinte elképzelhetetlen nagyságú termelés elérése. A gáztermelés alapanyagát képező különleges fekete szenekből sikerült még az 1930-as években megfelelő tartalékot képezni, úgyhogy körülbelül három éven keresztül az emelkedő termelés alapanyaga biztosított volt. A csehországi szénimport megszűnése miatt 1941-től egyre inkább a Ruhr- és Saar-vidékről uszálye>kban és vasúton érkező széntől függött a gáztermelés — a hazai bányáktól rendszertelenül és egyre inkább csökkenő mennyiségben érkeztek a szállítmányok. 1942-ben például a lekötött mennyiségnek mindössze háromnegyedét kapta meg az üzem, ezért a koksztermelést 1500 vagonnal csökkentették, ami viszont a főváros tüzelőeílátásában okozott problémákat. A Németországból érkező szén fogadására a Duna-parton szénkirakó berendezést létesítettek. A termelés fejlesztését célzó beruházások sorában említendő az 1939-ben üzembe állított kokszoló-, osztályozó- és feldolgozóberendezés és az 1944 elejére elkészült úgynevezett száraztisztító részleg. A hálózat bővítése és a fogyasztók számának növekedése némileg elmaradt az 1930-as évek üteme mögött, Inkább az egyes fogyasztók igényei nőttek meg. így például a Fővárosi Gázművek hálózatára rákapcsolt Kispest fogyasztása 1941-ről 1942-re 25 százalékkal emelkedett. A gázcsőhálózat fejlesztése terén a leglényegesebb fejlemény az új fővárosi környomóvezeték kiépítése. Az egyéb fejlesztések szorosan a lakótelepek építéséhez kapcsolódtak. 11 km-es csőhálózat épült az OTT XIII. kerületi új lakótelepe és a főváros által épített kislakásos telepek, háztömbök gázellátására. A közvilágítási lámpák száma egyrészt a villamosvilágítás terjeszkedése, másrészt az elavulás és az elsötétítési rendelkezések miatt csökkent. A Gázművek bevételei a termelés mértékét meghalaelóan emelkedtek, ele elmaradtak az általános áremelkedés mögött. A gáztarifa többszöri emelése mellett a bevételekben jelentős helyet foglaltak el a gázgyártás melléktermékeinek értékesítéséből befolyó összegek. A vegyi termékek nélkülözhetetlen alapanyagokat biztosítottak. A koksztermelés a kisebb fővárosi üzemek és a háztartások tüzelőszükségletének biztosításában jutott szerephez. A Gázművek esetében is megfigyelhető a zavartalan üzemmenet biztosítására irányuló új fővárosi közüzemi politika. A Fővárosi Vízművek rekonstrukciós jellegű fejlesztésének fontos szakasza a második világháború kezdetére fejeződött be. A Vízművek 1940-es évek elejére kialakult viszonylatai az 1930-as V izmüvek A gázszolgáltatás 1938-1943 1942 1943 1938 Megnevezés 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1943 Gáztermelés (millió m 3 ) 101 108 121 121 130 139 138 Főcsöhálózat (km) 948 959 983 989 996 1 003 10(5 Gázmérők száma (ezer) 129 132 138 144 149 153 119 Közvilágítási lámpák (ezer) 11 1 I 8 5 5 9 82 Bevételek (millió P) 35,6 35,7 42,2 50,2 56,7 76,4 215 Befektetett tőke (millió P) 48,2 50,0 48,9 48,1 46,8 47,7 99 37 Fővárosi részesedés (millió P) 6,3 5,2 5,0 5,1 3,0 2,3 99 37 Törlesztés, kamat (millió P) 3,5 3,4 3,4 3,4 3,4 100
