Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A községi ház- A községi háztartás vagyonmérlege a háborús években elsősorban az ingatlanok és anyagkész tartas vagyon- |

e fefe felértékelése következtében, abszolút számokat tekintve, mintegy egyharmadával emelkedett meg. E mérlegtechnikai művelet mindenképpen szükségesnek mutatkozott, mert csak c manőver révén lehetett az adósságok mintegy félszázmilliós és az egyéb terhek több mint 80 milliós növekedését ellensúlyozni. A vagyon tételei között a beruházások, felszerelések és anyagok értékének abszolút számokban kimutatott növekedése valójában csökkenést takart, mivel az áremelkedések mértéke meghaladta a mérlegérték növekedését. A cselekvő tőkéknél is hasonló a volumen csökkenése. A haszonvételi jogok és vasútüzemi beruházások részben az infláció, részben a nem pótolt elhasználódás miatt jelentéktelenebbé váltak. Az úgynevezett cselekvő hátralék főleg az állami tartozások késedelmes átutalása miatt keletkezett. A pénzkészlet nagysága viszont a pénzforgalom nagyarányú megugrása miatt teljesen jelentéktelen. A tiszta vagyon növekedése messze elmaradt az infláció üteme mögött, s lényegében e téren is a főváros tulajdonában levő értékek csökkenési folyamata érvényesült. A községi háztartás vagyonmérlege* 1938-1943 Megnevezés 1938 1939 1940 1941 1942 1943 A) Vagyon 781,6 810,7 Ingatlanok 641,2 645,5 742,7 770,3 781,6 810,7 Felszerelések 58,3 61,4 65,7 69,9 73,5 79,8 Anyagok 7,6 8,2 11,5 15,2 21,1 31,5 Cselekvő tőkék 293,9 300,6 332,8 371,8 395,8 469,0 Haszonvételi jog 15,2 15,7 15,0 13,2 10,4 15,3 Vasútüzemi beruházás 157,7 155,9 154,4 152,2 150.1 148,6 Cselekvő hátralék 72,5 68,0 71,6 73,4 86,4 98,7 Pénzkészlet 0,2 2,2 1,5 1,4 1,5 1,6 Összesen 1246,6 1257,5 1395,2 1467,4 1520,7 1655,2 B) Teher Adósságok 357,7 364,0 361,5 381,3 397,6 411,4 Egyéb 25,9 38,8 45,2 51,7 65,2 IDT.Ii összesen 383,6 402,8 406,7 433,0 462,8 518,4 Tiszta vagyon 863,f) 854,7 988,5 1034,4 1057,9 1136,8 * Az adatok millió pengőben, kerekítve. A Szendy-féle városvezetés által az 1930-as években kezdeményezett városfejlesztő beruházások folyamata a háború kitörését követő években először lelassult, majd — a pénzforrások kimerülésével összefüggésben — 1940 végére lényegében leállt. 1938 — 1941 között nem egészen 2000 olcsó bérű kislakást, néhány új iskolát, szociális létesítményt és templomot építettek fel. Némi pénz jutott a városi lakások felújítására, tatarozására s a nyomortelepek felszámolására éppen beindult program finanszírozására. 1941-től új beruházás nem indult. A városfejlesztési és szociális célzatú beruházásokhoz szükséges pénzfeleslegeket elvitte a háború,

21 továbbá az alapvető városi közszolgáltatásokat nyújtó és energiatermelést végző fővárosi üzemágazatok szükségleteinek előtérbe helyezése. A közüzemek A főváros közüzemei jellegüknél vagy működési területüknél fogva négy csoportba voltak sorolv%á^áború na

^°^

: a v

^

z

~' g

az

"' elektromos-, csatornázási és köztisztasági művek a városi lakosság és gazdaéveiben sa

S' szempontjából alapvető feladatokat és szolgáltatásokat látták el, mintegy a városi élet funkcionálásának kereteit biztosítva. A közlekedési mammutvállalat, a BSZKRT a korszerű városi élet viteléhez nélkülözhetetlen gyors és olcsó közlekedési lehetőséget, a városokban gyakori szükségként felmerülő helyváltoztatási igény kielégítését tette lehetővé. Az élelmiszerellátásban és -termelésben levő községi üzemi szektor nem csupán az olcsóbb élelmiszereket termelte és hozta piacra, hanem árkiegyenlítő szerepet is ellátott. A negyedik csoportba sorolható üzemek, mint a fürdők, szállodák, ásvány vízüzem, házinyomda, temetkezési intézet nem alapvető közszolgáltatást láttak el; keletkezésük alkalomszerű fejlemények révén következett be, s hogy a fővároshoz tartoztak, avagy más tulajdonos által üzemeltek, semmiféle lényeges módosulást nem hozott volna a város életében. A háború kitörésével előállt új helyzetben a korábbi évtizedekben elsősorban bevételi forrásokként, a főváros költségvetését feltöltő eszközökként tekintett közüzemek szerepe megváltozott. Az alapvető szolgáltatásokat, közlekedést, élelmiszertermelést és -elosztást ellátó üzemek jelentősége döntő módon emelkedett, hiszen bármely területen jelentkező zavar felmérhetetlen