Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

1943-ra a főváros önálló gazdasági vonalvezetésének minden lehetősége elenyészett. Alapvető követelményként jelentkezett a közszolgáltatások, a főváros igazgatása és a közellátás továbbvitele, fenntartása. E szempontok határozták meg a főváros vezetőinek gazdasági jellegű intézkedéssorozatát a német megszállásig. Az ellenforradalmi korszak fővárosának vezetői szerint az autonómia legfontosabb ténykedése Költségvetés és a gazdasági helyzet reális felmérésén s a megvalósítandó célok mérlegelésén és rangsorolásán pénzügyi hely alapuló költségvetés összeállítása és végrehajtása. A háborús években a költségvetés látszó- zet lag jelentősen megnövekedett, s az 1944. évi előirányzatok több mint 2,3-szorosát tették ki az 1938. évi költségvetés végösszegének. Ezzel szemben tényleges növekedésről nem lehet beszélni, mivel a nagykereskedelmi árszínvonal 1943-ban ugyancsak 2,3-szorosa az 1938. évi árszínvonalnak. A költségvetés személyzeti jellegű kiadásai ugyan — mivel a fizetések elmaradtak az áremelkedés szintjétől - némileg összezsugorodtak, s ezáltal a dologi kiadások javára csekély arányeltolódás következett be. Kétségtelen azonban, hogy — e csekély aránymódosulástól eltekintve — a háborús időszakban a főváros költségvetése — volumenét tekintve — nem emelkedett, hanem megmaradt a háború előtti utolsó békeévek szintjén. A főváros rendelkezésére álló anyagi eszközök tehát a vizsgált hatéves időszakban — a város fejlődése ellenére — nem nőttek a növekvő feladatokkal arányosan, hanem a háború előtti szinten stagnáltak. A főváros vezetőinek rendelkezésére álló pénzforrások nagyjából azonos összege — szembeállítva a megnövekedett feladatokkal és a háborús erőfeszítések anyagi kihatásaival — oda vezetett, hogy az 1930-as években kialakított városfejlesztési és szociális beruházási politikai gyakorlat nem volt folytatható. Költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok* 1938-1944 Bevételek Megnevezés 1938 1939 1940 1941 1942 1943* 1944

2 Közs. háztartás Intézmények

3 (Tzemek Részvénytársaságok

4 Alapok 106,2 9,3 129,7 67,0 4,3 166,1 10,2 134,7 72,0 3,9 178,7 12,0 135,1 79,4 4,7 202,5 15,6 148,3 96,2 7,1 231,0 19,3 189,2 132,6 10,0 275,2 234,1 172,2 28,4 297,5 554,7 63,2 összesen 376,5 386,9 409,9 469,7 582,1 709,9 915,4 Közs. háztartás Intézmények

3 Üzemek Részvénytársaságok

4 Alapok 166,2 9,3 129,7 67,0 4,3 Ki 166,1 10,2 134,7 72,0 3,9 idások 178,7 12,0 135,1 79,4 4,6 202,5 15,6 148,3 96,2 7.(1 235,0 19,3 189,2 132,6 9,9 275,2 234,1 172,2 29,3 339,5 554,7 63,1 összesen .'¡71 ¡.5 386,9 409,S 469,6 586,0 710,8 957,3 Egyenleg 0 0 + 0,1 + 0,1 -3,9 0,9 41,9 1 Az összegek magukban foglalják (millió P-ben) a rendes és rendkívüli bevételek és kiadások tételeit is - A korábbi évektől eltérőleg 1943- és 1944-re csupán a közgyűlés által jóváhagyott előirányzat. A költségvetés keretén kívül kezelt intézmények (házinyomda és gyógyszerraktárak) tételei 1943-tól a községi '.tartás adatai köze kerültek besorolásra. 4 1944-re vonatkozóan a részvénytársaságok előirányzott adatait nem publikálták. A költségvetések volumenének tényleges csökkenésére vonatkozó reális képet ad a kiadásibevételi előirányzatok egybevetése a drágulási folyamat növekedésével. A költségvetés és a drágulás alakulása* 1939-1944 1939 1940 1941 1942 1943 1944 Bevételek 102,8 108,9 124,7 154,6 188,5 243,1 Kiadások 102,8 108,8 124,7 155,6 188,8 254,8 Drágulás 99,4 115,5 141,3 172,2 234,2 314,7 Egyenleg + 2,4 -6,7 -16,5 -16,6 —45,4 -60,4 * 1938 = 100. 34* 531