Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

a kenyér előállításánál a burgonyán kívül a tengeri- és árpaliszttel való kötelező keverést.

15 A budapesti és vidéki iskolákban általánossá vált a téli hónapokban a szénszünet. Március 10-én sütöttek első ízben a fővárosban tengeriliszttel kevert búzalisztből és burgonyából újfajta egységes kenyeret. Röviddel ezután elrendelték a friss kenyér árusításának tilalmát, csak másnapos kenyeret lehetett a boltokban vásárolni. A vendéglőkben egy személy részére az ételfajták számának további korlátozása mellett — csak egy, legfeljebb 6 dkg súlyai kenyérdarabkát lehetett felszolgálni. Március 24-ével a fővárosban és környékén bevezették a liszt jegyrendszert. A heti fejadagot 20 dkg-ban állapították meg. Ezt az intézkedést követte a vásárlási könyvek, a bőrcipő- és bőrtalputalványok rendszeresítése. A kormány intézkedései azonban nem bizonyultak megalapozottaknak, mert az adagolások mértékének megállapítása nem a realitásoknak — raktári készletek, fogyasztók száma, szükséglet — megfelelően történt. Ennélfogva előfordultak olyan esetek, hogy a főváros egy heti, jegyre kiszolgáltatandó összes zsiradékszükségletének mindössze 30%-át tudták az elosztószervekhez továbbítani, minek következtében a jegyek beváltása akadozott. A fővárosiak újból megismerkedhettek a félnapos vagy többórás sorbanállások sanyarúságaival, melynek végén egy, legfeljebb két személy zsírjegyeit fogadták el beváltásra.

10 Az ellátási nehézségek következtében kialakult a zugforgalom, a feketepiac, ahol mindenféle jegyes árucikk beszerezhető volt, csak éppen a hivatalos ár duplájáért. Az árindex az 1938. évi 93,7-ről 1940 végére 127,3-ra, az 1941 tavaszi áremelkedéseket beszámítva 140 fölé emelkedett. A drágulás tehát 1940-hez képest felgyorsult, s hivatalos beismerés szerint is csaknem 50 százalékos áremelkedés következett be 1938. december 31. és 1941 áprilisa, azaz alig két és fél év alatt. Ezzel szemben a legjobban fizetett vas- és fémmunkások átlagórabére ugyanazon időszakban mindössze 24,5 százalékkal emelkedett. A főváros lakossága közvetlen élményeket a második világháborúból első ízben 1941 áprilisában szerzett, amikor is az átvonuló német agressziós csapatok napokon át akadályozták a nagyváros forgalmát és több ízben rendeltek el légiriadót is. Az akadozó zsírellátás miatt és az exportálható mennyiség növelése céljából újból megtiltották a 100 kg-on aluli súlyú sertések vágását. Az engedélyezett vágások arányát az 1940. évi keret 70 százalékában állapították meg. Az intézkedés elsősorban a főváros külső kerületeinek és peremvidékeinek lakóit érintette, akik a húsellátás nehézségein saját állattartással igyekeztek úrrá lenni. A zsír árát 50 százalékkal felemelték, 20 százalékkal drágították meg a tüzelőanyagokat, s korlátozták a fűtés céljából vásárolható mennyiséget. Májusban heti 16 dkg-ra szállították le a zsírfejadagot, 15 százalékkal emelték a vendéglátóipari ételek árát. 1941. június 27-én Bárdossy miniszterelnök bejelentette a képviselőházban a hadiállapot beálltát Magyarország és a Szovjetunió között. Az országnak a második világháborúba történő bekrpése megváltoztatta a gazdasági életet. A háborúba lépést követően az állami beavatkozás és árszabályozás további kiterjesztésére került sor. Az új intézkedések a főváros lakosságának életét, gazdaságának helyzetét alapvetően befolyásolták. Mindinkább a hadigazdálkodás, a háborús helyzet nyomta rá bélyegét a főváros gazdasági életére. Július folyamán a kenyérhiány, a tej áremelés és a közlekedési tarifák felemelése váltott ki nagyobb visszhangot. Augusztus folyamán az ipari árak emelkedtek, lehetővé tették az üresen álló lakások lefoglalását, majd a hónap második felében a forgalmi adó, az illetékek és illetékpótlékok, a kincstári részesedések, a fogyasztási adók, a szesz- és dohány jövedéki árak emelkedtek. Bevezették a 10%-os hadifelszerelési adót. Engedélyezték az ipari feláraknak a fogyasztókra történő áthárítását. Szeptember legfontosabb háborús intézkedése Budapesten és környékén, a „közellátási Nagy-Budapesten", az egységes liszt-, tészta- és kenyérjegyrendszer bevezetése. A fejadag havi 2 kg liszt és napi 25 dkg kenyér. Fizikai dolgozók részére 40, illetve 60 dkg-os napi kenyérfejadagot álllapítottak meg. Egyidejűleg az új termés betakarítását követően havi 1,04 kg-ra emelték fel a cukor- és 72 dkg-ra a zsírfejadagot. A tyúktojás vásárlását viszont korlátozták. A közlekedési eszközök újabb viteldíjemelése mellett a nagyobb építkezések megkezdésének előzetes bejelentését és engedélyhez kötését írták elő. Októberben üzemanyag- és abroncshiány következtében jelentős mértékben korlátozták a főváros autóbuszközlekedését és betiltották az ünnepnapi és éjszakai taxiforgalmat. A gazdasági élet háborús jellegű fellendülését egyébként jól tükrözte, hogy 1941 végéig 69 új vállalatalapítás és 104 alaptőke-felemelés történt, összesen körülbelül 150 millió pengő értékben. Felélénkült a tőzsde: egyebek mellett a tőzsdetanács határozata alapján újból bevontaik a tőzsdei forgalomba az 1931. július 4-e óta ügylet tárgyát nem képezhető, lajstromozott pénzintézeti részvényeket. A nagy kereslet következtében felemelkedtek az ingatlanárak, s az előző években elkezdett lakásépítési tevékenység nyomán jelentős eredmények születtek. 1941. december folyamán került sor az angol hadüzenetre, majd Bárdossy egyoldalúan proklamálta a hadiállapotot az Amerikai Egyesült Államokkal. A gazdasági élet területén befejeződött a kormány által kidolgozott új árszínvonal kialakítása. Elsősorban a mezőgazdasági árakat emelték részben a jobb jövedelmezőség, másrészt a német belső árszínvonal elérése céljaiból. Az emelkedés mértéke Feketepiac A dolgozók életszínvonalának csökkenése Gazdasági fellendülés a tőkések számára