Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

232. Szabadság és Nép — antifasiszta kiállítás 1942-ben A képzőművészet egyes ágai — az építőművészet, a köztéri szobrászat — korszakunkban is kölcsönhatásban álltak a fővárossal, a városkép alakulására is befolyást gyakoroltak. A húszas években a leromlott gazdasági viszonyok nem kedveztek az építési törekvéseknek. Az eléggé ritka újabb középületek stílusát a historizáló és népies-konzervatív akadémizmus uralta. (Ennek a historizáló stílusnak volt színvonalas kéj)viselője a Budapesten működő Wälder Gyula.) A modern építészet komolyabban csak a harmincas években kezdte rányomni bélyegét a városépítészetre. A Bauhaus, valamint Le Corbusier és más modern építészek nyomán lassan utat törtek a funkcionalista irányzatok. Eleinte néhány szerény magánépület, villa jelezte a változásokat (Molnár Farkas, Fischer József és mások tervei alapján). Majd a modern elvek betörtek a lakóház-építészetbe is; ennek korai példája — legalábbis részben — az újlipértvárosi lakónegyed, későbbi, magasabb színvonalú bizonyítéka a Tisza Kálmán (ma Köztársaság) téri OTI-bérházsor. A modern törekvések átterjedtek a középület-tervezésre is: a Szabadság téri Pénzintézeti Központ épülete (Lauber László és Nyíri István alkotása), a Rimanóczy Gyula által tervezett Dob utcai Postapalota (ma Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium), néhány fővárosi és Pest környéki iskolaépület mutatja e téren a fejlődést. A modernség igénye — elsősorban a ,,római iskola" formájában — kezdett érvényesülni az egyházi építészetben is; a Városmajori templom (Arkay Aladár és Arkay Bertalan műve), a Pasaréti templom (Rimanóczy Gyula alkotása), s a templomokhoz kapcsolódó épület- és belsőszobrászat, illetve festészet (Aba Nóvák Vilmos freskói, Pátzay Pál, Vilt Tibor és mások szobrai és domborművei) bizonyos fellendülése mutatják ezt az irányt. A köztéri, illetve az építészethez kapcsolódó szobrászat, mely jelentős befolyást gyakorol egy város képére, továbbra is a konzervatív historizmus uralma alatt állt. A ,,szabad" díszítő szobrászat és festészet modernebb törekvései ritkán jutottak szóhoz (ilyen ritka példa Vilt Tibor, Medgyessy Ferenc s néhány más művész domborművei és szobrai az új épületeken). Amikor 1937-ben elkészítették a budapesti szobrok statisztikáját, kiderült, hogy a főváros 180 szobra közül 132 történelmi személyt, 28 pedig vallásos témát ábrázolt; a személyt ábrázoló 157 szoborból csak 30 volt író vagy tudós képmása. Az ellenforradalom győzelme után súlyos visszaesés következett be az azelőtt magas színvonalú Film és fejlett budapesti filmgyártásban és filméletben. A progresszív alkotók jó része emigrációba