Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

a város lakásukról is gyakrabban gondoskodott. Ezek az előnyök azonban a reakciós államhatalom nyomásával, szelekciójával, az „úri" társadalomtól való függéssel stb. párosultak. Mindezek a hatások arra vezettek, hogy a munkásság e rétege 1919 után erősen konzervatív irányba fordult, Magatartásukat nagyrészt — egy mélyben lappangó, a múlt hagyományaiból táplálkozó „enyhe" szociáldemokrata beállítottság mellett — politikai tartózkodás, „kivételezett" helyzetük őrzése jellemezte. Ezt a konzervativizmust csak a második világháború alatt bekövetkezett nagy létszámemelkedés kezdte ki erőteljesebben, s vegyítette részben — és átmenetileg — szélsőjobboldali, részben baloldali hatásokkal. JEGYZETEK 1 Hanák Péter, A magyar társadalom 1890 — 1918. Kézirat. 2 Magyar Statisztikai Szemle 1942. 7. sz. adatai alapján. 3 Dr. Thirring Lajos, Nagy-Budapest népessége. Statisztikai Közlemények 78. köt. 1. sz. 5. 4 L. erről: Budapest társadalomrajza. Városi és vármegyei szociográfiák. XV. Bp. 1943. 95. kk. 5 Népszámlálási adatok. • Uo. 7 Magyar Statisztikai Szemle 1942. 7. száma. 8 A népszámlálások, ül. Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyvei adatai alapján. 9 A következő adatokat Thirring i. m. alapján számítottuk. 10 A következő adatokat abszolút számokban: uo. 40 — 48. 11 Magyar Statisztikai Szemle 1937. 4. sz. adatai alapján. 12 Népszámlálási adatok. 13 Uo. 14 Uo. 15 A magyar társadalmi struktúra két világháború közötti leírása: Berend T. Iván—Bánki György, A magyar társadalom a két világháború között. Űj írás 1973. okt.—nov., valamint a Magyarország története (Bp. 1976) megfelelő fejezete. — A problémához fontos elvi szempontokat nyújt: Márkus László, A Horthy-rendszer uralkodó elitjéről. Történelmi Szemle 1965. 4. sz. 16 Táblázatunk az 1930. évi népszámlálás adatainak összevonásával készült. (Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 92. köt.) 17 Az adatok: Az 1941. évi népszámlálás. Történeti Statisztikai Kötetek. Bp. 1975. 18 A fenti két népszámlálás adatai alapján. 19 Az alábbi adatok a Magyar Statisztikai Szemle főbérlő-statisztikai adataira épülnek. 20 L. erről: Berend—Bánki i. m. 95 — 96. 21 Uo. 96. 22 Szabó Miklós, Hozzászólás Márkus László: A Horthy-rendszer uralkodó elitjéről c. tanulmányához. Történelmi Szemle 1965. 4. sz. 23 Magvarország története 8. köt. 1918 —1919; 1919-1945. Bp. 1976, 847. 24 Népszámlálási adatok. 25 Saját becslésünk, a korrigált népszámlálási adatok alapján. 20 Thirring i. m. adatai alapján. 27 A zsidó vallásúak szerepéről a különböző foglalkozásokban: dr. Kovács Alajos, A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében. Bp. 1938. 28 Az iparosságra vonatkozó főbb adatok: Bene Lajos, Budapest székesfőváros iparosai. Statisztikai Közlemények 56. köt. 3. sz. 29 Berend T. Iván—Bánki György, A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez. Tanulmányok Budapest múltjából XIV. Bp. 1964, 560. 30 Statisztikai Értesítő 1940. márc. 31 Uo. 1942. máj. 32 Az adatok: Bene Lajos, Budapest kereskedői. Statisztikai Közlemények 59. köt. 3. sz. 33 Statisztikai Értesítő 1940. márc. 34 Az adatok: Az 1935. évi népösszeírás. Statisztikai Értesítő 1938. okt. 35 A magántisztviselőkre vonatkozó főbb adatok: dr. Hoffmann Dezső, A magántisztviselők szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Statisztikai Közlemények 63. köt. 36 A főbb adatok: dr. Laky Dezső, A közületi alkalmazottak szociális és gazdasági viszonyai. Statisztikai Közlemények 67. köt. 37 Lackó Miklós, Adalékok a szélsőjobboldali mozgalmak társadalmi bázisához Magyarországon az 1930-as években. Történelmi Szemle 1962. 3 — 4. sz. 38 Népszámlálási adatok. 39 Uo. 40 Az 1941. népszámlálás. Történeti Statisztikai Kötetek. Bp. 1975. 41 Uo. 42 Az erre vonatkozó — alább felhasznált — adatok: Berend T. Iván—Bánki György, Magyarország gazdasága az 1920-as években. Bp. 1966, és Magyarország gyáripara 1933 — 1944. Bp. 1963. 43 Lackó Miklós, Ipari munkásságunk összetételének alakulása 1867 -1948. Bp. 1961, 132. 44 Illyefalvy I. Lajos, A munkások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (Bp. 1930) adatai alapján. 45 Statisztikai Értesítő 1940 — 1943. 46 Illyefalvy i. m. 766 — 810. 47 Uo. 945. kk. 48 E típusokat Lackó Miklós, A magyar munkásság fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban (Bp. 1967) c. anyaga alapján állítottuk össze.