Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
polgári és értelmiségi rétegekben is. Megemlítendő, hogy a háztartáson kívül dolgozó nó'k számaránya sokkal magasabb volt a szűkebben vett Budapesten, mint a később városiasodé peremövezetben. Amíg a város akkori közigazgatási határain belül a férfi népesség több mint 76, a női népesség közel 41 százaléka volt kereső foglalkozásokban, a peremövezetben a férfiak 72, a nők 26 százaléka. A nők természetesen igen egyenlőtlenül oszlottak meg a különböző foglalkozási ágakban. Az iparban és forgalomban a keresők mintegy 30 százaléka (de a nagyipari munkásság 32 — 33 százaléka), a közszolgálat és a szabadfoglalkozások körében a keresők 37, a házicselédek 97 százaléka volt nő 1930-ban. Népszámiá- Ami a főváros lakosságának foglalkozási megoszlását és osztály viszonyait illeti, kielégítő adalási adatok tokkal csak hozzávetőlegesen rendelkezünk. A foglalkozási megoszlást jelző statisztikai adatok ugyanis túl általánosak és semmitmondóak, az osztályhelyzetre vonatkozóak viszont igen hiányosak. Tájékoztatásul először az 1930. évi népszámlálási adatokat közöljük, némileg tömörítve. 16 Nagy-Budapest keresőinek megoszlása 1930 Budapest Pest-környék Nagy-Budapest szám szerint % szám szerint % szám szerint % A keresők száma 574 161 100 1 199 032 100 772 193 100 ebből önálló 120 572 21,0 37 281 18,5 157 853 20,5 tisztviselő 112 155 19,5 20 254 10,2 131 409 17,1 segédszemélyzet 341 434 59,5 141 497 71,3 482 931 62,4 Mezőgazdasági keresők 5 334 0,9 5 962 3,0 11 296 1,4 ebből önálló 1 873 0,3 1 750 0,9 3 623 0,4 tisztviselő 478 0,1 86 — 564 0,1 segédszemélyzet 2 983 0,5 4 126 2,1 7 109 0,9 Bányászatban, iparban, építőiparban 351 068 keresők 234 941 40,7 116 027 58,3 351 068 55,5 ebből önálló 34 395 6,0 11 669 5,9 46 064 6,0 tisztviselő 26 996 4,7 5 755 2,8 32 851 4,2 segédszemélyzet 173 550 30,0 98 603 49,6 272 153 45,3 Kereskedelemben és hiteléletben keresők 90 973 15,8 19 156 9,6 110 122 14,2 ebből önálló 24 344 4,2 6 045 3,0 30 389 3,9 tisztviselő 34 913 6,1 4 503 2,3 39 416 5,1 segédszemélyzet 31 716 5,5 8 608 4,3 40 317 5,2 Közlekedésben keresők 27 073 4,7 13 171 6,7 40 246 5,1 ebből önálló 1 606 0,3 575 0.3 2 183 0,3 tisztviselő 7 883 1,4 2 509 1,3 10 392 1,3 segédszemélyzet 17 584 3,0 10 087 5,1 27 671 3,5 Polgári és egyházi* közszolg. és szabad foglalkozású keresők 1 73 171 12.8 14 034 7,0 87 205 11,3 ebből önálló 8 993 1,6 847 0,4 9 840 1,3 tisztviselő 40 708 7,1 7 380 3.7 48 088 6,2 segédszemélyzet 23 470 4,1 5 807 2,9 29 277 3,8 Napszámos (külön megnevezés nélkül) 10 411 1,8 5 023 2,5 15 434 1,2 Nyugdíjasok, tőkepénzesek 2 40 915 7,1 15 051 7,6 55 966 7,2 Egyéb és ismeretlen 26 747 4,6 3 646 1,8 30 384 3,9 ebből önálló 8 278 1,4 1 184 0,6 9 462 1,2 tisztviselő 177 — 21 — 189 segédszemélyzet 18 292 3,2 2 441 1,2 20 733 2,7 Házicselédek 63 294 11,0 6 731 3,4 70 052 9,0 1 Katonatisztekkel és altisztekkel együtt. *E csoportot a népszámlálás az önállókhoz csatolta. Valójában az önállók száma alacsony volt közöttük; nagy többségüket a nyugdíjas tisztviselők és a segédszemélyzet tették ki. A nyugdíjasok között magasabb volt a tisztviselők aránya, mint a segédszemélyzete. Az 1941-es népszámlálás nemrégen közzétett adatai viszont pontosabb eligazításul szolgálnak mind a foglalkozási megoszlás, mind az osztálystruktúra vonatkozásában; 17 nagyjából azt a helyzetet tükrözik, amely az ellenforradalmi korszak végére alakult ki. Az 1941. évi népszámlálás nagy-budapesti eredményeinek ez a csoportosítása azt a célt szolgálta, hogy adatai egybevethetők legyenek a későbbi népszámlálások — az 1945 előtti korsz aktól eltérő módon feldolgozott — eredményeivel. Kétségtelen, hogy ez a csoportosítás nem a két háború közötti korszak történésze számára készült. Néhány ponton különösképpen alkalmatlan a mi korszakunk társadalmi szerkezetének pontosabb ábrázolására. Vonatkozik ez elsősorban a
