Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

15. 1918. december 7-én jelent meg először a Vörös Újság Az új Néptanács a tömegek előtt, de a hivatalos szociáldemokrata vezetés szemében is népszerűtlen volt. Míg az utóbbiak a polgári pártokkal kialakított közös politika fenntartása érdekében kompromisszumként elfogadták, a várospolitikában érdekelt szocialista szervezetek a Néptanácsot már születése pillanatában elutasították: ,,A népkormánynak ez az intézkedése nem talált rokonszenvre. A törvény alapjában elhibázott és az eredeti javaslattól eltérő azon intézkedése, hogy 24 kinevezett tag mellett a 20 tisztviselő tanácsnoknak is szavazati jogot biztosított, így meghiúsította azt az alapgondolatot, hogy a főváros ügyeit a főváros népe s különösen a forradalomban részt vett 3 párt kezébe kell tenni. A tanácsnak ilyen összetétele nem a forradalmi pártoknak, hanem a virilista közgyűlés választotta tisztviselőknek adja át most már a törvény erejével a tényleges hatalmat".

52 Az 1919. évi VII. Néptörvény nemcsak a szociáldemokraták különböző irányzatú csoportjainak különböző mélységű ellenállását, hanem a radikális polgárság szembehelyezkedését is kiváltotta. Míg a polgári forradalmi városvezetés első korszakában a polgári pártok várospolitikai programja hiányzott, 1919. február végén már kidolgozott elképzeléseket hirdettek meg a radikálisok is. Az Országos Radikális Párt az új Néptanács túlméretezettsége ellen, a kerületi tanácsok nagyobb önállósága mellett foglalt állást. A főváros zilált pénzügyeinek rendezését az államra akarták áthárítani és a tervezett pótadókat ellenezték. Az adó kérdésében a főváros vezetése a tőkés körök uszályába került. A tőkések látszólag egyetértettek az adc')ztatásukkal, a gyakorlati megoldást azonban szakembereik későbbre, a békekötés utáni időkre kívánták halasztani. Komoly akadályt jelentett, hogy a koronabankjegyek nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is forgalomban voltak. A vagyonadó kérdése összefonódott annak szükségességével, hogy a Magyarországon forgalomban levő bankjegyeket lebélyegezzék vagy új bankjegyekkel helyettesítsék. A magyar kormány és Budapest vezetése nem akart kezdeményező lenni ott, ahol a szomszédos országokkal, fővárosokkal nem a közeledés, hanem az elválás előmozdításáról volt szó. A főváros terveiben is nagy szerep jut a kislakásépítésnek, s homályosan, de felvetik NagyBudapest létesítésének gondolatát is. A közművek, a közigazgatás, a közegészségügy terén elképzeléseikkel nem jutottak túl Bódy Tivadar 1918. évi programján.

53 Az új Néptanács szerepe A gazdasági, szociálpolitikai ellentmondásosság VÖRÖS ÚJSÁG KOMMUNISTA LAP. OSZTÁLYHARCOT! SlS í^i.Ifí"; „i

1

,;: """S**, .-Hl „•

i

z.ljs.«iú

(

r i. it ^ lir ki >»»p* I""

1,- **^f

(

*Jj"

n

"^J."XVÍH A

,'o*'*T-,"

M °'"su ''"

k

"'"'

m

.' Jj.dj^í* «RK..».*íJí i.«V..»ii! •• -'•«••>"'' ,

"

l

',','i!

,

,'("'„",l!'.

l

','','*»"i'">•' !*"" taTJií.ií,'"''"," í** vél.i r<.iuilt..«j«»* bi.k • 1 ^ n«-«.>..n hn.'i Htiiúfoui a .»u,,kllia<.k

n

.k yt«! rfzjuital l^ntA ^ml^rvrsn«Vfe. i <.Mkl.íii. m«-k'*'-.«i.«1.ik * KVnettk * mariizmiis iri-ük »hni>Mtwart »« XSidJrjii e.ikuiuk •!• harti hil.l.k.1. • rabbM kli'kutolíik* r«. n.m.í.k ». l»i^.uo».l. > pu-zl,...-. kmunkMrúlvk v..l.l,n, ü.i.lj..ral>..ik ,.. » ..unk.ú - «(.nr.wl. «m.«l„., u itS2»í;>*("» rrr'\

k

.'' "i'í'.f'v.i'" ^'"."i ,*

r

'"^:x ^j^ikítS^ ;

;

.

/

>*

R

;A

R

^;.;*

I ™^

IK

CJ

« «^.»»* •

,

",77-^

',*,T—" JÍ mrhb« • UpiUJiifnas i-•••••<•••- IÍLIMIÍ i-> Hk-.>t---lUíf.. MIU m.ir ilí *™ ' M

'^

ni a-"*^*** * ,RTI

J* »z ri»b«rinéitot •uiy-^st- i.^i'"-' .-*„•>- .i_.i,k MII. ^ V

Í' U, jir.il.-t.u orrada- ^ :

(

',"'J

1

'^^

<

^„^, iMtt-tv-r-t' • í'jlMnll 0<i »»'Ul> ITTÜW'Irt ^ ^„„t', f^r-arfAlovoik ^ '^^'^'(."^Iw • •*« ni'< •lé'** krnü. p»« m»r i.mkív 'I- , „.„^ ^1» , . . »rm • |««ir». n»'t>r" int) frtlnek tA/lja • MII./. ^

hot

„

;J

i r

!^- • Yn»T ^¡7.-