Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Gázszolgáltatás Megnevezés 1929 1930 1931 1932 Gáztermelés (millió m

3

) Fő csőhálózat (km) Gázmérők száma Közvilágítási lámpák száma Bevételek (millió P) Befektetett tőke (millió P) Fővárosi részesedés (millió P) Törlesztés és kamat (millió P) 95,6 867 99 309 9 736 31,0 82,0 6,2 3,5 96,7 877 30,6 5,8 3,5 97,3 899 108 525 11 415 32,8 84,4 6,1 3,5 94,8 915 112 825 11 474 30,3 87,8 7,3 3,4 612-ről 891-re. A sertéseké ezzel szemben némileg csökkent (4825-ről 3369-re). A szarvasmarhaállomány gyarapodása a tejtermelésre való átállást dokumentálja, a lovak számának növekedése a főváros külterületeinek szállítási-fuvarozási igényeivel állt kapcsolatban. A teherautók száma még kevesebb lett, mint az előző évtizedben, ezzel szemben a lovak száma több mint 25 százalékkal emelkedett. A budai szőlőtermelés további teret vesztett, a termőterület 85 ha-ral csökkent. A termelés általában évi 5 — 7000 hl mustot eredményezett. A gyümölcs és must formájában elért pénzbevételek nagysága — a terméseredményekkel és az áralakulással szoros összefüggésben változva — évente 0,2 — 0,4 millió pengő körül alakult. Az évtized folyamán mintegy 40 százalékkal csökkent a fővárosban mezőgazdasági termeléssel foglalkozók száma, s 1938-ban összesen 6044 fővárosi lakosnak volt kereső foglalkozása Budapest mezőgazdaságában. A közüzemek A budapesti Gázművek termelése 1930 —31-ben még csekély mértékben emelkedett, és 1932az 1930-as ben is csak jelentéktelen a csökkenés. A visszaesés 1933-tól kezdődött, a mélyponton, 1934-ben Gá müvek ^ százalékkal volt kisebb, mint 1929-ben; és csak 1937-ben haladta meg először a gáztermelés azmuve- ^ 1929. évi színvonalat. Az 1938-as évben mindössze 6 százalékkal volt magasabb az 1920-as évek maximumánál a gáztermelés. Az Óbudai Gázgyárban, amely a két ferencvárosi és a budai gázgyárnak még az 1910-as években történt leállítását követően a Gázművek egyetlen termelő telepe volt, az évtized derekára jelentős kapacitásbővítési munkálatok fejeződtek be. 1934 végén a gázgyár 136 millió m

3 gáz termelésére rendelkezett berendezésekkel, amelyeknek kihasználtsági foka mindössze 68 százalékos volt, s 1938-ban is csak 75 százalékosra emelkedett. A Gázművek a nagy kapacitáskihasználatlanság és az egy gázórára eső fogyasztás csökkenése ellenére ügyes propaganda, üzleti és termelésfejlesztési tevékenység révén a korszak folyamán növelte súlyát a közüzemi hálózaton belül. A gázfogyasztás növelésére tett intézkedések körében megemlítendők az új fogyasztóknak kifizetett bekapcsolási hozzájárulás, a gázszerelési kedvezmény, a gázkészülékek olcsó áron való bérbeadása, az 1935-ben életbe léptetett új tarifarendszer, amely bizonyos alapfogyasztás elérése után már 50 százalékos kedvezményt biztosított, és a szervízszolgálat kiépítése. Mindezen intézkedések következtében a fogyasztók száma növekedett, jóllehet a kisfogyasztóknál csökkent a felhasznált gázmennyiség. A gázszolgáltatás javítását jelentette 1929-től a 4000 kalóriás gáz rendszeresítése, az új típusú, úgynevezett száraz gázmérők felszerelése. 1931-től a magyar —csehszlovák vámháború miatt problematikussá vált a karwini (Szilézia) gázszén behozatala, más országokból pedig a kedvezőtlen valutahelyzet miatt akadozott a szénimport. A Gázműveknek kellett átvennie a megszüntetett Fővárosi Tüzelőszer Hivatal Ceglédi úti telepét. Óriási munkát adott a nagymérvű lakáscseremozgás révén adódó gázmérő-átírási feladat. 1932-ben 0 2000-nél több mérőt kellett átírni annak nyomán, hogy a főváros lakosai közül igen sokan kisebb méretű bérleményekbe kényszerültek költözni, s megnőtt az üresen álló nagyobb vagy drágább bérű lakások száma. A válság kiváltotta közüzemellenes kampány során a belügyminiszter 1933-ban rendeletileg kötelezte a Gázműveket a fogyasztók részére végzett közvetlen szerelési munkák mérséklésére. Az egy gázmérőre eső csekély gázfogyasztás ellensúlyozása céljából végzett propagandatevékenység, a gáz minőségének és a szervízszolgálatnak a javítása, a közvetlen anyagi támogatás nyújtása és a fogyasztók gyűjtésén kívül döntő fontosságúnak számított az üzem részére újabb nagyfogyasztók, ipari vállalatok bekapcsolása, a termelés gazdaságosabbá tétele, a gazdaságosságnak a melléktermékekre történő kiterjesztése és új gázfogyasztó készülékek propagálása. Az ipari vállalatok bekapcsolásának előmozdítására 1932-ben megalakult az Ipari Csoport. A csoport munkája eredményesnek bizonyult, 1936 végéig 700 új gázfogyasztó nagyvállalattal bővült a fővárosi gázhasználók köre. 1937 végén csaknem 10 ezer ipari fogyasztója