Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A távolsági személyforgalom utasszámai lényegesen kisebbek, mivel csak a fővárosból elutazott személyek számbavétele volt lehetséges. Mechanikusan duplájának tekintve az utasok számát, csekély mérvű és szintű távolsági személyforgalom képe bontakozik ki, amelyben a fővárosi-elővárosi személyforgalom tömegei is benne foglaltatnak. A szállított utasok számának több mint 50 százalékát tette ki a főváros és az elővárosok között közlekedőké. A nagyobb távolságra utazók aránya csekély volt. A motoros járművekkel szállított utasok számaránya növekedett. 1929-ben az összes utas 5 százaléka, 1938-ban már 11,4 százaléka motoros járművön jutott el úticéljához. A helyi forgalomban a motoros közúti járművek szállítási részesedése 5,3 százalékról 12 százalékra nőtt. Az évtized végéig a pályához kötött közúti tömegszállítás megőrizte domináló jellegét. A Budapestről indított vonatok száma a MÁV és a Déli Vasút viszonylataiban az 1929. évi 216 000-ről 1932-ben 172 000-re esett vissza. 1932-ben a Déli Vasút beolvadt a MÁV-ba. 1938ban már 235 000 vonat indult ki a budapesti pályaudvarokról. A helyiérdekű vasútnál az utazók száma 60 százalékkal nőtt az évtized végére, de az 1929. évi 175 000-rel szemben 1938-ban csak 173 000 vonatot indítottak. Az indított vonatok számának visszaesése mögött a főváros kezébe került helyiérdekű vasutak rentábilisabbá tételére irányuló törekvés figyelhető meg. A korábban évi 1 — 2 millió pengős veszteséget eredményező HÉV a főváros kezében nyereségessé vált. 1938-ban azonos számú szerelvénnyel az 1929. évi utasszámhoz képest 60 százalékkal több személyt szállítottak. A fővárosi dunai átkelőforgalom visszaesése miatt jelentősen csökkent a folyami hajózás részaránya, de a távolsági forgalomban mérsékelt emelkedés figyelhető meg, elsősorban a Duna-kanyar mint üdülőövezet kifejlődésével összefüggésében. A légiforgalom jelentősebbé válását az új budaörsi repülőtér létesítése is szimbolizálta. A hegyek mögött levő új repülőtér a nagyobb forgalom biztonságos bonyolítására nem volt alkalmas, s már az évtized végén megindult a nagyobb és kedvezőbb fekvésű repülőtér építésére irányuló tervezgetés. Az évtized végére jelentősen emelkedett a főváros idegenforgalma. A gazdasági viszonyok javulása, a kedvezőbb közlekedési feltételek, a külföldi hitelezői pénzek belföldi felhasználási lehetőségének engedélyezése játszottak közre abban, hogy míg 1929-ben 250 ezer idegen 665 ezer Budapesti helyi személvforgalom 1929-1938 Év Villamos

1 Trolibusz Budai hegypálya Fi >gaskerekű vasút Autóbuszüzem

1 Polyami hajók

1 összesen

1 Index 1929 316849

2 18 091 797 335 881 100 1930 304 694

2 — — 27 050 893 332 637 99 1931 283 417

2 _ — — 26 806 205 310428 92 1932 252 017 — 434 854 565 910 26 189 198 279 405 83 1933 252 314 — 453 235 589 630 25 342 199 278 899 83 1934 286 477

3 443 133 748 555 29 088 213 316 971 94 1935 290 203

3 741 924 851 723 29 957 238 323 092 96 1936 454 678 551 011 913 214 767 549 33 429 351 490 691 146 1937 510 589 628 438 962 561 874 638 35 061 509 548 625 103 1938 305 045 545 450 873 700 906 854 51 681 556 349 609 104 1 Szállított utasok száma ezrekben. ! Közúti vasutak együtt. 3 Közúti villamosvasút és trolibusz együtt. éjszakát, addig 1937-ben 278 ezer idegen 910 ezer éjszakát töltött el a fővárosban. 1938-ban a nemzetközi helyzet alakulása következtében — a Szent István-év és a katolikus egyház világünnepének, az Eucharisztikus Kongresszusnak Budapesten történő megtartása ellenére — az idegenforgalom visszaesett. A posta-, távíró-, távbeszélő- és rádiószolgálat az 1930-as években a fővárosban csupán mérsékeltenfejlődött. Az 1929 — 30. és az 1938. évi adatok egybevetése alátámasztja ezt a megállapítást. A postahivatalok száma 102-ről 110-re, dolgozóik száma 7400-ról 8700-ra nőtt. Postai értékcikkeket 999 helyett már 1317 helyen lehetett vásárolni. Ezzel szemben csökkent az utcai levélszekrények száma: 1920-ban még csaknem 1100 postaláda volt kihelyezve a budapesti utcákra. 1929-ben már csak 886, 1938-ban mindössze 858 volt található. A postaszolgálatot az 1930-as évek végére motorizálták; a korszak kezdetén még 250 ló húzta a postakocsikat a fővárosban. A posta gépkocsiparkjában igen magas volt a villamos meghajtású járművek száma, amely a főváros légtisztasága szempontjából értékelhető pozitívan. A levélpostai küldemények száma