Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A válság előtti csúcsév összforgalma alig 14 százalékkal maradt el a világháború előtti fél évtized átlagától. A főváros áruforgalma az 1910—13-as években volt a legmagasabb. A válság éveiben a 30 évvel korábbi szintre esett vissza az áruforgalom volumene, s 1938-ban még mindig 14,5 százalékkal maradt el az 1929-es év, és 27 százalékkal a világháború előtti évek átlagától. Az összforgalom hanyatlásán belül némileg kedvezőbb képet mutat a fővárosban felhasznált, illetve elfogyasztott árumennyiség. A fogyasztási index — 1929-hez viszonyítva — 77,4 százalékkal kulminált 1934-ben, 1937-ben 95,9-en állt, de 1938-ban a kibontakozóban levő új visszaesés előjeleként 90,5 százalékkal zárt. A két indexsor közötti különbség főleg a lecsökkent külkereskedelmi forgalom következtében alakult ki, s természetesen tükrözte a gazdasági élet általános összezsugorodását. Az áruforgalom szerkezete a világháború előtti struktúrához képest alapvetően megváltozott: az élő állatok, a gabona és a faáruk részesedése jelentősen visszaesett, s megnövekedett a tüzelőanyagok és ipari nyersanyagok, félkészáruk, ásványolaj félék felhozatala. Az elszállításban a vas- és acéláruk, iparcikkek és ásványolajfélék több mint négyötödrészt tettek ki. Jelentéktelenné zsugorodott a mezőgazdasági termékek korábbi több mint 20 százalékos részesedése, lehanyatlott a sör- és szeszesital-elszállítás, visszaesett a gépkivitel. A fővárosi összáruforgalom keretein belül a külkereskedelmi forgalom részesedésére vonatkozóan alig állnak rendelkezésre adatok. Az 1928-ban végzett adatgyűjtés szerint Budapest az egész magyar áruexport csaknem 31 százalékát bonyolította és az import 54 százalékát fogadta. A felmérés nem terjedt ki arra, hogy az ezen adatok mögött álló árumennyiségek fővárosi eredetűek-e, avagy a főváros közvetítő kereskedelme révén kerültek feladásra, illetve fogadásra. Az sem tűnik ki, hogy az import Budapesten került-e felhasználásra, vagy csupán a fővárosi elosztó kereskedelem útján továbbszállításra. A fővárosból indított fontosabb kiviteli áruk legnagyobb tétele 1928-ban a búza- és rozsliszt, a gépek és készülékek, a toll, a pamutszövetek, a gabonafélék, a disznózsír és zsiradékok s a nyersdohány. A behozatal oldalán szereplő áruk nagyság szerinti sorrendje: pamutszövet, papír és papíráruk, gépek és készülékek, nyers- és megmunkált fa, kőszén, gyapjú- és selyemszövetek, nyersdohány, nyersfémek, kikészített bőr. A fővárosi külkereskedelmi forgalomban Németország, Csehszlovákia és Ausztria álltak 10—10 százaléknál nagyobb részesedéssel az első három helyen. 209. Darus rakodás a ferencvárosi helyi kikötőben