Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

208. Az Élelmiszer Nagyvásártelep épülete külföldi kölcsönök okozta látszólagos pénzbőség ismét életre keltett és túlméretezetté formált, véglegesen csak a gazdasági válság éveiben kezdett hozzáidomulni az egyharmadára lecsökkent ország gazdasági viszonylataihoz. Megmaradt a kereskedelem élettere azáltal, hogy továbbra is biztosítani kellett a milliós főváros élelmiszer-ellátását, az itt termelt iparcikkek vidéki elhelvezésót, s az ország életében egyszerre oly fontossá vált külkereskedelmi forgalomban a főváros földrajzi és közlekedési adottságai révén Budapest kereskedelme látta el a külkereskedelmi árugyűjtő és áruelosztó teendőket. Megőrizte korábbi potenciális helyzetét a fővárosban települt nagykereskedelem, részben a már kiépült nagykereskedelmi szervezet, részben a kedvezőbb hitelellátási lehetőségek nyomán. A budapesti árutőzsde megőrizte az egész ország árviszonyait befolyásoló szerepkörét, bár — különösen az 1930-as évek derekától — a hatósági ármegállapítások erősen korlátozták e hagyományos tőzsdei tevékenység súlyát. A budapesti árutőzsde ár megállapító tevékenysége ezekben az években egyre inkább informatív jellegűvé alakult át. A kereskedelem árait elsősorban nem a tőzsdei üzletkötések alakították ki, hanem a tőzsde kényszerült alkalmazkodni az úgynevezett diktált árakhoz, amelyekhez igazodóan alakult ki azután a teljes árstruktúra. Csökkent a tőzsdének mint árupiacnak, kereskedelmi gócpontnak a jelentősége azáltal is, hogy egy sor mezőgazdasági termék területén a kormányzat kikapcsolta a kereskedelem tevékenységi lehetőségeit az úgynevezett egykezek monopolisztikus jogokhoz juttatásával. A tőzsde jelentőségének visszaesésével párhuzamosan nőtt az állami érdekeltségű szövetkezetek, kereskedelmi vállalatok tevékenysége, melyek különösen a külkereskedelem bonyolításában törtek előre a monopóliumszerű jogosítványok révén. Az árutőzsde visszaesésével összefüggésben csökkent az értéktőzsde jelentősége is. Egyrészt a forgalom volumene zuhant le katasztrofális mértékben, másrészt — főleg a tőkeszegénység és elvonás következtében hihetetlenül alacsony szintre esett a tőzsdén jegyzett részvények árfolyama. A válsághelyzet lehető megelőzésére egyre több részvényt vontak ki a tőzsdei forgalom köréből. Az áru- és értéktőzsde tevékenysége az 1930-as években a gazdasági élet konjunkturális változásait tükrözte vissza. A tőzsdei forgalom már nem határozta meg és befolyásolta a gazdasági szférában végbemenő folyamatokat, hanem a tőzsdei ügyletek a gazdasági élet fejlődésének vagy hanyatlásának jegyében alakultak. Az 1930-as években is fennmaradt a fővárosi éves áruminta vásárok, a szakvásárok és a szakkiállítások rendszere. Az országos jellegű kereskedelmi összejövetelek továbbra is megőrizték fontosságukat, bár korántsem gyakoroltak oly meghatározó befolyást, mint például a XIX. század derekán. Hasonlóan csökkent a jelentőségük a fővárosi közraktáraknak és kikötőknek. A kereskedelem általános helyzetének a képét jól tükrözik a budapesti áruforgalom adatai.