Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A budapesti építkezések 1927-1938 Év Lakóházak Egyéb épületek összesen Építési költségek millió pengőben Beépített terület m

3-ben Év új építkezés toldalék, ráépítés átalakítás új építkezés toldalék, ráépítés átalakítás új építkezés egyéb, melléképületek Építési költségek millió pengőben Beépített terület m

3-ben 1927 677 688 89 216 766 904 84,5 238 925 1928 1 039 944 84 347 1 123 1 291 118,9 364 010 1929 970 994 107 316 1 077 1 310 113,7 345 133 1930 817 872 175 236 992 1 108 72,6 264 454 1931 952 847 149 220 1 101 1 067 61,2 248 013 1932 1 169 865 96 184 1 265 1 049 60,4 246 807 1933 1 103 833 94 193 1 197 1 026 50,8 266 803 1934 970 1 099 79 178 1 049 1 277 46,9 176 979 1935 775 1 344 187 265 962 1 609 34,9 166 142 1936 994 1 161 242 324 1 236 1 485 60,4 214 191 1937 879 930 194 433 1 073 1 363 66,0 218 697 1938 834 1 047 303 449 1 137 1 496 61,7 241 882 Budapesten épített új lakások és üresen álló bérlemények száma 1929-1938 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 Új lakások Üres bérlemények 7 061 1 621 4 536 2 182 4 355 4 489 5 536 1 1 186 4 118 13 523 4 305 13 497 3 437 11 534 6 229 9 720 6 253 7 234 5 023 6 177 1934-ben, ahol 12 ópítőmunkás lelte halálát, majd az 1935. évi Rákóczi úti házleomlás váltott ki nagy felzúdulást a főváros lakosságából. E balesetnél szerencsés módon csak egy személy vesztette életét. Az építkezési tevékenységet a kormányzat a gazdasági válság előjeleinek feltűnésekor rendkívüli kedvezményekkel igyekezett elősegíteni. így például az építők kedvező feltételekkel kaphattak építési kölcsönöket, és az 1933 végéig befejezett lakóház-építkezések 30 éves általános adómentességet nyertek. Mégis, hogy a válság előtti szinthez képest még mélyebbre nem zuhant az újonnan épített lakások száma, abban elsősorban kis- és középpolgári rétegeknek a pénz elértéktelenedésétől való félelme, másrészt kis egzisztenciáknak a magas lakbértől való menekülési próbálkozása játszott szerepet. Az építkezések számában alig mutatkozó csökkenés és az építkezésekre fordított kiadások visszaesése, a beépített m

2-ek számának zsugorodása viszont arra utalt, hogy mindinkább kisszerű épületek készültek a válság időszakában. Az újonnan keletkezett szobák számának 40 — 50 százalékos visszaesése is a családiház-építkezések túlnyomó jellegéről ad számot. A szobánkénti laksűrűség a statisztikai adatok szerint némileg javult: a háború előtti 2,6-ról 1930-ban 2,13-ra, 1935-ben 2,06-ra csökkent, de a hiányos összeírások szerint is 60—90 ezer személy lakott konyha nélküli lakásokban, azaz nyomortelepeken, üzlethelyiségekben stb. az évtized folyamán. A nyomortelepek felszámolására erőteljesebb akciók csak az 1930-as évek második felében indultak meg. A válság éveiben az üresen álló bérlemények nagy száma egyben fényt vetett a főváros lakosságának elszegényedésére, átmenetileg vidékre történő kiköltözésére. Egyébként 1930-hoz képest 1935-ben növekedett a konyha nélküli lakásokban lakók száma is mintegy 13 ezer fővel. 1938-ban a főváros lakáshelyzete valamivel kedvezőbbnek tekinthető az előző évtizedhez és még inkább az első világháború előtti helyzethez képest. Összesen 316 709 bérleményt tartottak nyilván, ezek közül 268 125 a rendes lakások száma. Az 1 060 431 főnyi lakosságból 963 083 lakott a rendes lakásokban (90,8%). Az egyéb bérleményekben, azaz üzletekben, műhelyekben, raktárakban 41 065 fő, alagsorban, pincében és padlásokon több mint 21 000 személy lakott. Arvaházakban, internátusokban, kórházakban, szállodákban ós panziókban 56 283 fő élt. A lakások legnagyobb része egyszobás, földszinti fekvésű (52, illetve 56%). A 84 869 munkás családfő által bérelt lakások közül 1274 konyha nélküli, 71 424 egyszobás és 11 076 kétszobás. Mindössze 1127 munkás családfő lakott 3, illetve több szobás lakásban, többnyire előmunkások vagy albérlőtartók. A lakások 19,5 százalékában voltak albérlők, illetve ágybérlők. Az 1938. évi mérsékelt javulásról tanúskodó lakáshelyzet hátterében az építőipar némileg kiterjedtebb tevékenysége állt. A válság alatti mélypont ebben az iparágban is 1932 — 33-ban következett be. Az 1934-es adat ugyan még csökkenő tendenciát mutat, de hátterében a több