Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

életet. Megtiltották — az új depolitizálási kísérletek jeleként — a párt- és szakszervezetek azonos helyiségben működését. Ez a legtöbb kerületi és Pest környéki pártszervezet számára szervezési és anyagi gondot is jelentett. A szociáldemokrata pártszervezetek politikai arculatát a pártnapok vitái mellett sok más tényező is meghatározta. Tevékenységük jelentős része volt az ideológiai szemináriumok megszervezése is. Egy csendőrségi jelentésből tudjuk, hogy az MSZDP csak a vasasok épületében hetente kilenc szemináriumot szervezett. A politikai nevelés egyszerűbb, de hasznos formái voltak a műsoros délutánok és kultúrestek, ahol rendszercsen hangzottak el antifasiszta versek és dalok. A nyilasok elleni fellépések az MSZDP részéről már csak önvédelemből is állandóan napirenden voltak. 1937-től kezdve egyre gyakrabban rendeznek nyilasellenes gyűléseket. De maguk a tömegek is formálták a nagygyűlések mondanivalóját. A munkaügyi problémákról rendezett 1937 novemberi tattersalli gyűlés a közbekiáltások nyomán: ,.Le a fasizmussal ! Le Hitlerrel ! Éljen a Népfront !" — antifasiszta gyűléssé változott. Időközönként valóságos háborúk alakultak ki a szociáldemokrata és nyilas szervezetek között, különösen az elővárosokban, ahol legjobban tért hódított a lumpenproletár elemek között a szélsőséges nyilas propaganda. 1938 nyarán véres csaták dúltak Pesterzsébeten a szociáldemokraták és a nyilasokkal szövetségben levő Nemzeti Front tagsága között. Az összetűzések három napon át folytak, s azon robbantak ki, hogy a nyilasok bántalmaztak egy szociáldemokrata ifjúmunkást. Másnap a nyílt utcán tört ki verekedés. Az esti órákban pedig a Határ út lakói verték meg a plakátragasztó nyilasokat. Harmadnapra virradóan a Nemzeti Front székházának utcai homlokzatát vörösre festették a szervezett munkások, s a párkány fölé ezt írták: „Először mi jövünk !" Középre pedig keresztbe tett kalapácsokat festettek. Válaszul a nyilasok megtámadták a Munkásotthont, de a szocialista munkások alaposan helybenhagyták a támadókat. Nemcsak az itthoni, hanem a nemzetközi fasiszta előretöréssel szemben is megnyilvánult a főváros baloklali munkássága. Nem maradt ismeretlen számukra az a tény, hogy magyar önkéntesek is harcolnak Spanyolországban. 1938. február 18-án a pesterzsébeti szociáldemokrata pártszervezet évi közgyűlésén kétperces néma felállással emlékeztek meg a spanyol köztársasági csapatokban harcoló magyar elvtársaikról. 204, Vasas ifik hűvösvölgyi kiránduláson a 30-as években. Az álló sorban balról a harmadik: Kulich Gyula