Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

195. A kispesti szociográfiai kiállítás vezetője, 1937 belháború persze ezzel nem szűnt meg. A kispestiek látva, hogy a régi elképzelés már nem tartható, határkiigazítást kértek a lőrinci határ terhére még a várossá nyilvánítás előtt, s a viták később is folytatódtak. Hasonló vitája volt Lőrincnek Vecséssel Ganz-kertváros (Szemere-telep) hovatartozása miatt. A Lőrinchez való csatolás mellett főleg az MSZDP volt, mert a monori főszolgabíró állandóan zaklatta az ottani szervezetet, a vezetőket a csendőrök félemlítették meg, a titkárt letartóztatták, így az új városhoz való tartozás előnyösebbnek látszott. Az 1939 végén megtartott vecsési községi választásokon a kertvárosban az MSZDP az általános jobbratolódás közben is a szavazatok 44 százalékát kapta meg. A telep lakói a munkanapon tartott választás ellenére 77 százalékban vettek részt a szavazásban, annak példájául, hogy a munkáslakosság, ha az érdekeit az MSZDP következetesen képviselte, ellenállt a jobboldali demagógia csábításának. Az akció persze sikerrel nem járt, az átcsatolás kérdése csak akkor rendeződött, amikor a Ferihegyi repülőtér területének kisajátítására került sor.

18 Az 1939—1940-ben esedékes községi választásokon a jobboldal mindenütt előnyomult, azon belül a környéken főleg erősen aktív nyilas csoportok. Kisebb egységekben előfordult, hogy az MSZDP is sikeresen szerepelt, pl. Budafokon az 1940. áprilisban tartott választásokon az első kerületben a szavazatok 50 százalékát kapták a szociáldemokrata jelöltek, a városban közel 36 százalékát. Az ilyen esetektől eltekintve azonban a baloldali községpolitika a környék helységeiben egyre jobban háttérbe szorult. Oka volt ennek elsősorban a lakosság töredékére kiterjedő községi választójog, az általános jobbratolódás a megyei igazgatásban, a környéken igen erős nyilas tevékenység és nem utolsósorban az, hogy az MSZDP kevés kivételtől eltekintve nem találta meg ezek ellenszerét. A liberális polgárságot a fasiszta törvények szintén háttérbe szorították, az osztályharcos munkásokat a fasiszta államapparátus és az erőszakszervek fokozott mértékben elnyomták; szövetségesek nélkül szükségszerűen következett be a megszerzett pozíciók elvesztése is. Újpesten az MSZDP hosszas vita után úgy döntött, hogy nem vesz részt az 1940 elején tartandó helyi választásokon. A gyűléstilalom, a cenzúra, a szükséges eszközök és személyek hiánya, a hadiüzemekben dolgozó munkások távolléte miatt a baloldali szociáldemokraták és a kommunista Andrásfi is elfogadták a passzivitás indokait. így csak a megmaradt 11 szociáldemokrata, akiket nem soroltak ki, képviselte a pártot az újpesti városházán.

19 Kispesten 8 főre csökkent a szociáldemokrata városi képviselők száma, és a helyi pártszervezet a városházi politika teljes tagadásának álláspontjára helyezkedett. A pártszervezet jelentése szerint az általános őrségváltás nem teszi lehetővé a messzemenő és nagyobb szabású községpolitikai munkát. Pesterzsébeten az 1935-ös országos választásokon még az MSZDP kapta a legtöbb szavazatot, viszont az 1937-es városi képviselő-testületi választásokon már a jobboldal szerezte meg az összes szavazatok kétharmadát. A választás eredményeként majdnem teljesen eltűnt a liberális ellenzék. A szociáldemokrata városi frakció még megtartotta számarányát, de főleg személyi kérdésekben egyenetlenség volt tapasztalható, antiszemita nézetek osztották meg a frakciót, így vesztett régebbi pozíciójából.

20 A főváros környéke gazdasági szempontból a válság után még nehezebben állt talpra, mint a főváros, leginkább csak a háborús előkészületeket mutató milliárdos beruházások következtében. A városok fejlődésén volt ez legjobban tapasztalható. A települések lélekszáma, főleg a déli peremterületen rohamosan nőtt, de nem tudta ezt követni a települések fejlődéséhez szükséges út- és csatornahálózat, közműszolgáltatás, a szociális és kulturális intézmények fejlődése. Peyer a parlamentben tette szóvá a rákospalotai vízellátás hiányosságait. Az ötvenezer főnyi város lakossága lajtos kocsin kannaszámra kapja a vizet, mely közegészségügyi szempontból is tarthatatlan, és a belügyminiszter intézkedését kérte.

21 A példa egy a sok közül, mely mutatja a A községi választások eredményei A főváros környéki települések gazdálkodása, az elmaradt viszonyok továbbélése