Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

mely az 1893-as törvényt korszerűsítette, részben a centralizált államhatalom igényeihez igazította, megszüntette a kerületi elöljáróságokat mint testületet, és az elöljáró személyi felelősségére építette a közigazgatási terület első fokú hatóságát, hasonlóan a polgármester felelősségéhez. A törvény felhatalmazta a törvényhatóságot, hogy azokban'az ügyekben, melyekben a törvény vagy más jogszabály nem állapítja meg a polgármester vagy az elöljáró jogkörét, szabályrendeletileg intézkedhet, a polgármesteri jogkört megoszthatja a polgármester és az elöljáró között. Ennél a rendelkezésnél azonban nagyobb jelentőségű volt az 1937. VI. te, a városrendezésről és építésügyről szóló törvény, mely az építésügyi szabályzat elveinek jóváhagyása mellett kiterjesztette a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét a mai peremkerületekre, és ezáltal jelentős lépést tett előre Nagy-Budapest megvalósítása felé. A városrendezési tervek kidolgozására a törvény hat évnyi időt írt elő, melyet a fővárosban a Közmunkatanácsra bízott. Hatáskörét az egy évvel később kiadott belügyminiszteri rendelet a mai peremkerületeken túl kiterjesztette Vecsésre, Dunaharasztira és Dobogókőre is. A törvény megalkotása jó részben a baloldali várospolitikusoknak köszönhető, de fontos szerepet játszott abban a kormánypárt város- 188. Karafiáth Jenő főpolgármester (1937—1942) házi csoportjának liberális része is, maga Zsitvay is, de legfőképp Harrer Ferenc. Harrer kezdeményezésére a törvényhatóság városfejlesztési bizottságot hozott létre már a harmincas évek elején, mely részben a törvényjavaslat-tervezet előkészítésével foglalkozott, részben a főváros és környéke egyesítésének elvi és gyakorlati kérdéseivel. A Közmunkatanács tevékenysége folytán a budapesti városképben már észrevehető volt a szakszerű városrendezés egy-két mozzanata. A baloldal ugyan állandóan támadta a tanácsot, elsősorban bürokratikus lassúsága miatt, azonban a tervszerű városfejlesztés fokozatosan érvényre jutott. Az önkormányzat látszatjogainak tiszteletben tartását és figyelembevételét a kormány a várorosi vezetők és a városatyák lecsendesítésére alkalmazta. Az MSZDP a kormány gesztusait és nyilatkozatait túlértékelte, amelyek csak a gombosi módszerekkel szemben és után jelentettek valami enyhülést a főváros tevékenységével szemben.

9 A Darányi-kormány"a gombosi politikát folytatva egyre jobban a háborús készülődés politikájára tért át. Ehhez szükség volt bizonyos reformokra, melyeket az erősödő szélsőjobboldali csoportok is követeltek, azonkívül nagyobb ütemű beruházási programra. Darányi győri programjában elsősorban a honvédelem (a szomszéd országok elleni fellépés céljából) erősítését tekintette célkitűzésének. A milliárdos program megvalósítását az üzemekre, vállalatokra, nagyobb vagyonokra kivetett adóval, az egyszeri beruházási hozzájárulással biztosították, ami a főváros üzemeit is érintette. A kormány egymás után fogadtatta el a céljai megvalósításához szükséges törvényeket. A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról (az első zsidótörvény), az állami rend megóvása végett szükséges büntető szankciókról, az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról, a sajtórendészeti intézkedésekről hozott törvények a meglevő, még csekély jogokat is korlátozták, eleget téve a nyilas demagógiának. Részben a kormány törekvéseknek volt köszönhető az országgyűlési képviselői választójog kiterjesztése is. A városházi pártok a maguk módján reagáltak az általános jobbratolódásra. A közigazgatási bizottság ülésein, melyek fokozatosan átvették a közgyűlések szerepét, az általános politikai kérdéseknél csaptak össze a különböző nézetek. A Városháza természetesen csak vetülete volt az országos politikának. Hitler megjelenése a szomszédban a belpolitikában is éreztette hatását. Az uralkodó osztály egy része a nyilas demagógia hatására a német fasizmust kívánta követni, egy része megrettent a beláthatatlan következményektől és a német fasizmus katolikus egyház elleni akcióitól is — és ez kormányválságot idézett elő. Darányi programjából alig valamit vagy Az 1037. Vl.tr. hatása a főváros fejlődésére