Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

millió, míg az árubehozatal és az adósságszolgálat együttes értéke — a tényleges forgalom alapján — 805 millió pengő volt: 54 millió pengő hiány. Ha a kormány 1931 júliusában nem szünteti be a külföldi adósságszolgálat kifizetéseit, akkor a hiány 85 millió pengőnél magasabb lett volna. Pénz- és hitel- 1931 májusában a Közép-Európában addig mezőgazdasági és ipari túltermelési formában élet a válság megnyilvánuló válság kiterjedt a pénz- és hitelélet területére is. A bécsi Creditanstalt bank, alatt ame

py az osztrák Rotschildok érdekeltsége volt, csődöt jelentett be. Az osztrák állam a bankot ugyan nagy kölcsönök segítségével a bukástól megmentette, de a kirobbanó bizalmi válság nyomán a hitelezők a rövid lejáratú kölcsönök tömegét vonták vissza. Fizetési nehézségekkel küzdött a bécsi bank bukása nyomán az egyik legnagyobb budapesti bank, a Magyar Általános Hitelbank, amely szoros érdekeltségi és üzleti kapcsolatban állt a Creditanstalttal. A Bethlenkormány, híven a monopóliumokat és finánctőkét támogató addigi gazdaságpolitikájához, a Nemzeti Bank tartalékainak igénybevételével 40 millió pengő átmeneti kölcsön nyújtásával megmentette a Hitelbankot a bukástól. Az osztrák nagybank váratlan csődje a német pénzpiacot is mozgásba hozta; nagy összegű kölcsöntőkék áramlottak ki, a német jegybank aranyos valutakészlete teljesen kimerült, egy sor német nagybank fizetésképtelenné vált. A német kormány, hogy a látványos gazdasági összeomlást elkerülje, július 13-án kétnapos bankzárlatot rendelt el s a tőzsdéket is bezáratta. A nemzetközi pénzügyi és hitelválság az osztrák német pénzügyi helyzet nyomán természetszerűleg Magyarországot sem kerülte el. A Nemzeti Bank tíz hét alatt 1931 májusától július közepéig több mint 200 millió pengő értékű aranyat és valutát fizetett ki, amiben a külföldi kölcsönök visszafizetésén kívül része volt a külkereskedelmi deficitnek és a pengőtől való menekülésnek. A Nemzeti Bank ezen kívül váltók visszleszámítolása, azaz más pénzintézetektől való átvétele és beváltása útján is segítséget nyújtott a bankoknak és ipari-kereskedelmi vállalatoknak. A Nemzeti Bank visszleszámítolási keretének felemelése révén igen sok részvénytársaság menekült meg a bukástól. A visszleszámítolási J keret (a havi 240 — 250 millió pengős határtól) 1931 végére elérte a 440 milliót, 1933 végére a 620 millió pengőt is meghaladta. A fokozódó igénybevételnek a bank egy ideig a külföldi bankoktól felvett kölcsönök révén igyekezett megfelelni. így került sor a német jegybanktól még mielőtt az ottani válság akuttá vált volna 5 millió dollár, majd a svájci Nemzetközi Fizetések Bankjától 21 millió dollár és 1 millió font kölcsön felvételére, amelyek révén lehetővé vált a valuta- és aranykifizetések folytatása, majd a fedezeti arány szinten tartása. A felsorolt kölcsönöket a Nemzeti Bank mintegy gyorssegélyként kapta annak reményében, hogy a kormánynak egy nyugati pénzcsoporttal folytatott 7 millió fontos kölcsöne mielőbb perfektuálodik. Á német pénzügyi helyzet rosszabbodása miatt a kölcsön felvételére nem kerülhetett sor, s a német bankzárlat elrendelésekor a magyar kormány számára sem maradt más megoldás, mint háromnapos bankzárlat 1931. július 14 16. között elrendelése. A bankzárlat három napja alatt láttak napvilágot azok a rendelkezé184. Az 1929-ben csődbe jutott és lebontott Vulkán Gépgyár Rt. Váci úti gyártelepe