Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

intézmények létesítése, s a meglevő intézmények átalakítása a község dolgozó tömegeinek érdekében. A budapesti Városházától a vagyonos polgárság megadóztatását, 10 ezer munkáslakás megépítését és lakbér-védelmet kívánt a párt; ezek a főváros és környéke munkásságának valóságos érdekeit, a legégetőbb jogos kívánalmait fejezték ki.

58 Nem nehéz észrevenni a bécsi kommunálpolitika eredményeinek hatását az MSZMP községpolitikai irányelveinél. A kommunista befolyás alatt levő párt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a munkáshatalom megvalósítása eszközének tekinti a községpolitikát. Ez az osztályharcos álláspont viszont már tiilmutatott a bécsi eredményeken, mely még megfért a polgári demokrácia keretei között; az osztályharcos álláspont már szemben állt azzal, legfeljebb átmenetnek tekintette. Hasonlóan foglalta össze a bécsi emigrációban megjelenő kommunista folyóirat is a kommunista község])olitika feladatait, mellyel a kiadvány számos esetben foglalkozott.'Az erről szóló cikk megállapítja, hogy „az államhatalom meghódítása az elnyomás rablóvára ^bástyáinak, a község-város-megye meghódítását is jelenti. A községpolitika az államhatalomért való küzdelem egyik területét jelenti." A cikk — kijelölve a kommunista községpolitika helyét az általános politikán belül — megállapította, hogy a magyar szociáldemokratáknak elméletileg nincs önálló községi programjuk. Ami van és az agitációban szerepel, az a bécsi községi program és annak eredményeire való hivatkozás — egészen más körülmények között. A kritika helytálló, mert valóban elsősorban akcióprogram és főleg azért, mert nem rögzítette, hogy az MSZDP mit akar elérni a községpolitikai programmal, mely időszakban és milyen körülmények között.