Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Buűapest Mun 124. A Magyarországi Szocialista Munkáspárt plakátja; választási felhívás 1925-bŐl Szocialisták I Elvtársak! A fővárosi képviselőtestületnek 250 választott tagja van, a választók száma pedig 290 ezer. Tehát ezei választó választ képviselőtestületi tagot. A ..izocialdemokr.ua" paktum-párt legújabb árulása minden 1000 munkásszavazatból a nagytökének juttat 660-t. ha blokklistára szavaztok. Elvtársak! Ne járuljatok hozzá a tókes. reakció fővárosi friss/, déséhez! Ne írjatok alá semmiféle polgári listát, a szociáldemokrata pártét sem I Osztáíytudatos mániás, nitpil szocialista m mwtí itora, mini Isfla sMiális'a muühislislara. Csak a Szocialista Munkáspárt igaz-:'' ti.e^Hzáíainák *

;

.»n lási iveit írjátok alá! Elvtársi üdvözlettel A Miaisasi Sariüiffl Miit A cikkben szereplő követelések a szociáldemokrata programban is benne foglaltatnak, mint a mind teljesebb önkormányzat, a munkásellenőrzés kiszélesítése, a művelődési monopólium megszüntetése, hathatós szociális és munkásvédelmi tevékenység, olyan gazdasági és adópolitika, amely a községi háztartás terheit a kapitalista rétegekre hárítja át. Ezek azonban a kommunista megfogalmazásban az osztályharc bázisát, szakaszait jelentik, és se nem pótolják, se nem helyettesítik az osztályharcot. Az ilyen községpolitika szemben találja magát szükségszerűen a kapitalista államhatalommal.

59 A kommunista községpolitika elveinek meghatározásához hozzásegítettek a külföldi testvérpártok tapasztalatai is, főleg a Bécsben és Berlinben élő emigráció tagjai révén, akik közül sokan részesei voltak ezen testvérpártok kommunálpolitikai tevékenységének is. Egyre több adat érkezett a fiatal szovjet állam és helyi szovjetek ilyen irányú tevékenységéről is, ha nem is közvetlenül, de a német kommunista sajtón keresztül. A következő időszakban sokat foglalkozott a KMP a szociáldemokraták városházi szereplésével, éles kritikával illette azt, és támogatta az MSZMP féllegális tevékenységét a községpolitika területén is. Az illegális körülmények nem tették lehetővé, hogy a kommunisták tevékenyen működjenek közre e területen még a fővárosban sem, ahol legfontosabb volt a községpolitikai munka, de ezt a megnyilvánulási lehetőséget azért a kommunisták is kihasználták. 6. EGYENSÚLYHELYZET A VÁROSHÁZÁN A JOBBOLDAL ÉS AZ ELLENZÉK KÖZÖTT Másfél évi exlex állapot után 1925. május 21 —22-én tartották meg a törvényhatósági választásokat a fővárosban. A választásokra nagy csatazajjal készülődtek a pártok. Wolffék régi egyeduralmuk megújítását, a „keresztény Városháza" fenntartását kívánták. Bethlen városházi pártja pedig az alkotó munka ígéretével agitált. Maga Bethlen is a „felekezeti és foglal-