Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

nyilvánvaló lett, hogy a jobboldalnak már nincs szüksége a fügefalevélre, amit az MSZDP részvétele a koncentrációs kormányban jelentett. A párt és tagjai elleni terror hiányos krónikája megtalálható az MSZDP Jogvédő' Hivatalának fennmaradt iratai között.

40 1919. december 13: Szmekovszky József vasmunkást a Margit körúti fogházban agyonverték, továbbá ezen a napon így halt meg Nagy Zsuzsa, Richter nevű vasmunkás, Kertész nevű csepeli hivatalnok és Klein Margit — írja a jelentés. 1919. december 26:1 Pestújhelyen, Andrejka rendőrkapitány engedélye ellenére, a szociáldemokrata gyűlést a helyi bíró nem engedélyezte, keresztényszocialisták rohanták meg a helyiséget. 1920. január 2: Fleischer Ernőt, az MSZDP TT. kerületi titkárát „Az Est" la]) vásárlása közben lezsidózták; tiltakozása miatt letartóztatták és a Margit körúti fogházba vitték. 1920. január 3: Csillaghegyen az MSZDP választási gyűlését a karhatalom szétkergette. 1920. január 7: Kertész Jenőt, a XV. választókerület szociáldemokrata titkárát éjszaka elvitték, bántalmazták, vádirat nélkül fogva tartották. 1920. január 9: Az V. választási kerületben a karhatalom az MSZDP plakátokat elkobozta. A már kiragasztottakat más pártok plakátjaival átragasztották. 1920. január 11: A Hungária körúton a szociáldemokrata választási röpirat szétosztásált megakadályozták, az aktívákból többet a szekerészlaktanyába vittek 1920. január 12: Két munkást a Népszállóban megvertek, mert szociáldemokrata választási gyűlésen voltak. 1920. január 13: Három szociáldemokrata vasas aláírásokat gyűjtött Peyer Károlynak; a rendőrség letartóztatta, a karhatalom megkínozta őket a szekerészlaktanyában. 1920. január 15: Fővárosi vasmunkásokat Rákosfalván letartóztattak, mert szociáldemokrata választási röpiratokat osztogattak. Ezek a fővárosi példák csak mozaiktöredékei az eseményeknek. A belpolitikai élet teljes síkján folyt a szociáldemokraták háttérbe szorítása. S bár a pártvezetőséget ekkor az állandó alkudozás jellemezte, január közepére belátták a helyzet kilátástalanságát. Január 15-én a pártválasztmány elhatározta, hogy két miniszterét visszavonja a kormányból és lemond a választásokon való részvételről. Az MSZDP pártvezetősége azt javasolta a tagságnak, hogy teljesen tartózkodjon a szavazástól, pontosabban: a szavazólapot áthúzva'dobja be. „Polgári jelöltre, bármilyen demokratikus párt-állású és bármilyen tisztességes ember legyen is, nem szavazunk." A fővárosban az ellenzékre szavazott vagy érvénytelen lapot adott be a választásra jogosultak 30%-a. Ez a jövőre nézve biztató volt, s jelezte, hogy a terror ellenére mekkora erők vannak a fővárosban a politikai haladás oldalán. A választásokon a terror mellett a munkásság egységének megbontására, szavazatainak megszerzésére is történt jobboldali kísérlet. Ilyen volt a Magyar Nemzeti Munkáspárt létrehozása. Ennek a tervnek reális alapja és társadalmi bázisa nem volt. Ezt a választási eredmény tételesen bizonyította, mert sem a fővárosban, sem más munkáskerületben mandátumhoz nem jutottak. A főváros 22 választókerületéből 17 kerületben a KNEP — a Keresztény Nemzeti Egyesült Párt — került ki győztesen. Négyen a Nemzeti Demokrata Pártból, s egy pártonkívüli került a fővárosból a Nemzetgyűlésbe. A választás eredményei — ezt fenti példáink bizonyíthatják — nem a tényleges erőviszonyokat, hanem az ellenforradalmi terror légkörében kialakult politikai helyzetet demonstrálták. A választások még így sem hozták meg a jobboldal szaunára a teljes, elsöprő győzelmet, de a háttérben várakozó és elsősorban fegyveres erejére támaszkodó s nyílt diktatúrára törekvő Horthy számára legális út nyílt a hatalom megszerzéséhez. A munkásmozgalom számára pedig a kedvezőtlen politikai helyzet a terror újabb csapásai miatt tovább romlott. Az 1920-as év első napjaiban a fővárosban a szociáldemokrata munkástömegek gyakorlatilag egyre reménytelenebb küzdelmet folytattak az MSZDP választási részvételéért. A pártvezetés határozata a visszalépésről valóban sokakat kímélt meg az üldöztetéstől, az értelmetlenné vált áldozat v ál 1 al ástól. Sok helyen a választási küzdelmek még így is véres csatározásokká váltak. Óbudán január 11-én 50—60-an megrohamozták és kövekkel dobáltáik meg azt a villamost, amelyen a választási A választási eredmények a fővcirosban A szociáldemokrata pártszervezetek kiépülése az ellenforradalom első éveiben