Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Horthy és a fővezérség a Gellért Szállóba költözött. Fogdáit főleg a kelenföldi laktanyában rendezte be. Aki idekerült mint fogoly, az ritkán korült ki onnan élve. De a Gellért Szálló pincéi is az ellenforradalmárok kegyetlenkedéseinek és gyilkosságainak színhelyévé váltak. A Palace Szállót az Ostenburg-különítmény kapta meg, a Britannia Hotelt Prónayék egyik százada foglalta el. A később hírhedtté lett ,,britanniások", a „bőrkabátosok" elnevezés innen származik. A Prónay-különítmény másik százada a Ferenc József laktanyába került. Vegyes terrorista csoportok fészkelték be magukat a Hungária körúti szekerészlaktanyába. Január végétől Prónay harmadik százada is visszatért. A századot a Károly Laktanyában helyezték el. Budapest a fehérterror kezébe került. Horthy bevonulása után a Margit körúti (ma Mártírok útja) fogház sem maradt csak bírósági börtön. A szervezett különítményekbe nem tartozó ellenforradalmár érzelmű tisztek idehozták az utcákon összefogott áldozataikat. Ugyanúgy, mint a különítményesek, járták a várost és keresték a „gyanús elemeket". Ez azt jelentette, hogy kedvük szerint bárkire ráfogták, szóbeli közlésre elfogadták, hogy „bolsi" vagy „cionista", s már vitték is magukkal, s megverték, megkínozták. A főváros és környékének munkássága augusztus l-e után társadalmilag, politikailag, gazdaságilag egyaránt rendkívül súlyos helyzetbe került. A hatalom elvesztése, az egyesült párton és a munkástömegeken belüli viták, a Peidl-kormány félrevezető politikája nyomán támadt zavarok bénítólag hatottak a főváros és környéke munkásaira, átmenetileg még a legszervezettebb baloldali munkástömegekre is. Ezt a politikai bénultságot a Tanácsköztársaság megdöntésének tényén túl a munkásmozgalom egységének nyilvánvaló újbóli felbomlása tovább fokozta. Ebben a helyzetben csapott le az egész munkásosztályra az ellenforradalom, valósággal megtizedelve a fővárosi munkásságot. Miként az országból, Budapestről is ezrével menekültek el azok — elsősorban a munkások —, akik tartottak a helyi szervek bosszújától. Ezekben a hónapokban egyes Pest környéki településeknek az őslakossága valósággal eltűnt; hasonlóan a helyi nagyüzemek törzsgárdája is. Ez nemcsak a terrortól való félelemmel, hanem a helyi munkaalkalmak megszűnésével is magyarázható. A politikai okok mellett a csepeli, kispesti, lőrinci gyárak leállása is elősegítette a munkáslakosság vándorlását, néhol helycseréjét. A tiszti különítmények Budapesten A munkásmozgalom első lépései az ellenforradalom kezdeti időszakában 113. Horthy Miklós a Gellért téren 1919. november 16-án 12* 179