Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

111. Vagonlakók portokon kívül a Pest és Buda környéki nagyobb helységekben ,,az állam-biztonságra veszedelmes egyének felkutatására" rendőri kirendeltségeket létesítettek, melyek szeptember első\n»pjaiban szűntek meg. Jellemző a szervezett terror méreteire, hogy augusztus végén Budafokon a csendőrségi és önkéntes nyomozókkal együtt a „speciális" karhatalom létszáma 580 — 700 fő volt.

4 • Minden arra alkalmas helyiséget lefoglaltak börtönnek. így került sor a korábbi katonai fogház igénybevételére is a Margit körúton (ma Mártírok útja). Augusztus 18-án kérik az épület II. és III. emeletét a Honvédelmi Minisztériumtó-1,

5 de szeptember 2-án már újabb helyiségekért folyamodnak: ,,A Margit körúti fogházba csoportosítja a budapesti államügyészség a kommunista letartóztatottak közül az ún. terroristákat. Ezek ügyeinek gyors elintézése érdekében [sic!] a Margit körúti fogházban a helyszínen működik egy 6 ügyészből, 6 vizsgálóbíróból, 12 rendőrtisztviselőből, ugyanannyi jegyzőkönyvvezetőből és 60 államrendőrségi detektívből álló különítmény" — s ennek a felduzzadt apparátusnak további helyiségeket kérnek. ; A Friedrich-kormány ellenforradalmi intézkedéseivel párhuzamosan a román csapatok parancsnoksága is „antibolsevista" hadjáratot folytatott. ,,A románok falragaszokat függesztettek ki, amelyekben felhívták a közönséget, hogy jelentsék föl a kommunistákat. Erre tömegesen jelentkeztek a denunciánsok. Minden rossz szomszéd följelentette lakótársát, még akkor is, ha az teljesen ártatlan volt. A hatóságok nem sokat törődtek az emberek ártatlanságával, hanem tömegesen fogták le őket." A letartóztatottak számáról nincsenek adataink, de tudjuk, hogy a románok a fővárosban és Csepelen létesítettek internáló tábort. A Friedrich-kormány jelentése szerint román katonai járőrök a város különböző pontjain kommunistákat végeztek ki. Jellemző azoknak a napoknak a hangulatára Víg Jakab mérnök halála. Víg a Tanácsköztársaság napjaiban nem tartózkodott Magyarországon, az ellenforradalom első napjaiban Svájcból tért haza. Bement a Műegyetemre, régi barátait kereste. Ott a fehér tollas ébredő magyarok mint zsidót megverték, s a beavatkozó román járőrnek azt mondták, hogy kommunista. A többit a Friedrich-jelentésből tudjuk: a román járőr „Víg Jakab nevű kommunistát a Gellérthegyi Citadelláról lekísért és a Gellérthegy mögött kivégzett".

6 A román katonai parancsnokság külön eljárást folytatott a volt vörös katonákkal szemben, ezeket sóbányákba, kényszermunkára ítélte. Csepelen szeptember 8-án összefogtak egy csoportnyi volt vöröskatonát és Besszarábiába szállították őket kényszermunkára. 12 Budapest története V. 177