Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

105. Az „Átrium ház" a Margit körúton (ma Mártírok útja) (1935, Kozma Lajos) A két világháború között épült közintézmények száma a lakásépítéshez képest viszonylag csekély, ez alól csak az egyházi épületek száma kivétel. A stílusfejlődés korántsem olyan egyenes vonalú, mint a lakásépítés terén. Az eklektika uralma hosszabb ideig tart, és a modern építészet csak esetenként bár az évek folyamán fokozódó mértékben érvényesül. Érdekes módon a templomépítészet az, amely két alkotással a harmincas évek első harmadában a budapesti modern építészetre jelentős hatást gyakorol. Az egyik Arkay Bertalan Városmajori temploma, a másik a Pasaréti templom, Rimanóczy Gyula alkotása. A Városmajori templom hatásos kubusai a francia Perret és a köréje csoportosult építészek felfogását idézik. A kecses Pasaréti templom fő értéke sima, világos építészeti megfogalmazásán túl az a harmonikus térkialakítás, amelynek a templomon kívül az út tengelyébe állított karcsú torony, a templommal együtt tervezett rendház és autóbusz-végállomás az elemei. E két modern templomot nem követték hasonló felfogásúak. A templomépítésben egészen a második világháború végéig az eklektika marad uralkodó. Az OTI pestújhelyi kórházának személyzeti épülete az egyetlen olyan középület, amelyet CIRPAC-tagok terveztek. Világos, egyszerű tömege, homlokzatainak kristálytiszta logikája korszakunk egyik legértékesebb épületévé teszik. Az 1940. és 1941. években épült meg az a néhány modern középület, amely a két világháború közötti építészeti fejlődés viszonylagos tetőfokának tekinthető. Időrendben elsők az OTI Fiumei úti baleseti kórháza, központi rendelője, utána a Csánk Elemér által tervezett Kútvölgyi Kórház, a Rimanóczy Gyula tervezte Dob utcai Postavezérigazgatóság (mai KPM), majd a Fő utcai Anyaghivatali Székház (ma Könnyűipari Minisztérium). Végül a méreteinél fogva is legjelentősebb új középület épül meg a Szabadság tér déli oldalán: a mészkőburkolatú Pénzintézeti Központ (mai MNB), Lauber László és Nyiri István alkotása. Nyugodt, arányos tömegével, építészetileg modern, de tartózkodó megoldásával méltó lezárását adja fővárosunk egyik legjelentősebb terének, a Szabadság térnek. Kozma Lajos „Üvegház"-nak nevezett épülete a Vadász utcában az első korszerű iroda- és raktárépület, az Olgyay fivérek által tervezett, a Soroksári út közelében felépült Stühmer-gyár Közintézm,ények építése