Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

E menetrendjavaslatban merült fel először nagy kiterjedésű belterületi villamosvasúti végállomások szükségessége. Ennek megfelelő építkezésekre azonban csak közel egy évtizedes késéssel került sor. A Margit-híd 1937-ben végrehajtott kiszélesítése kapcsán a mai Mártírok útján és a Szent István körúton középre helyezték a villamosvágányokat. Ugyanekkor a BHÉV szentendrei vonala számára a Bem József tér sarkán levő addigi végállomás helyett közvetlenül a Margithídtól északra új négyvágányú végállomás épült. A villamosvasút Duna-jobbparti vonalát a Bem József tértől a Margit-hídig hosszabbították meg. Az 1937-ben megnyitott Boráros téri hídon keresztül a nagykörúti villamos vonalát a mai Karinthy Frigyes úton a mai Móricz Zsigmond körtérig vezették. A pesti hídfő rendezése során a mai Szamuely utcai vonal déli végét elbontották és a Soroksári úti vonalhoz szükséges kapcsolatot a Bakáts utca—Közraktár utcában épített új vágányszakasszal pótolták. A következő évben (1938) új sugárirányú vonallal bővült a dél-pesti hálózat: megépítették, átmenetileg csak egy vágánnyal, az Üllői útból kiágazó Ecseri út—Nagykőrösi úti vonalat, ezzel a Wekerle-telep és Kispest délnyugati, Pesterzsébet északkeleti része közvetlenül helyi közlekedési lehetőséget kapott. Ugyanebben az évben felbontották a régi 2-es villamos utolsó - legrosszabb adottságú — vonalrészét: a Stáhly utca—Klauzál utca—Nyár utca—Csányi utca — Akácfa utcai vágányokat. Már a második világháború előszele volt, hogy az egykori Christen-féle téglaégető helyén létesült sportpályákat megszüntetve, 1938-ban a dorogi MÁV-vonal és a Déli pályaudvar kapcsolatát megteremtő jobb parti körvasút részére igen gyorsan nagy ívsugárú kétvágányú összeköttetést építettek a Széna tér és a Krisztina körút között (a régi villamosvégállomás melletti, kis sugarú ívben ugyanis a MÁV nagyobb gőzmozdonyai nem közlekedhettek volna). A negyvenes évek elejére esik a pesterzsébeti hálózat racionalizálása is. Ezzel egyfelől több szűk pesterzsébeti utca mentesült a villamosforgalomtól, másfelől „munkamegosztás" jött létre a pacsirtatelepi forgalom vonatkozásában a BHEV és a villamosvasút között. 99. A gyors vasúthálózat kiépítésének terve, 1942