Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Váci út —Hungária körút keresztezését az óbudai Vörösvári úttal köti össze. A Közmunkatanács a döntésbe azzal a feltételezéssel nyugodott bele, hogy az óbudai Hajógyári-szigetet kisajátítja, belőle parkot létesít a Margitsziget tehermentesítésére. Erre azonban a valóságban nem került sor. A híd szerkezetét, nyílásbeosztását, emelkedési viszonyait Széchy Károly határozta meg; 1939-ben kezdték el építeni. A Margitszigetet 130 m-rel meghosszabbították, a trombita alakú hídfeljáró alatt garázst terveztek. A háború befejezéséig a pilléreken kívül csak néhány hídnyílás vasszerkezete készült el. A második világháború kitörése és az ezzel kapcsolatos hadi készülődés a közlekedésfejlesztési munkákat meglassította. 1940-ben indult meg a repülőtérhez vezető Ferihegyi út építése. Még ebben az évben elkészült a földmunka, de a műtárgyak építése és az út burkolása a háborús anyag- és munkaerőhiány miatt elhúzódott. Az 1940-es években a villamosvágányok középre helyezése és az ezzel kapcsolatos átépítési és csomópontrendezési munkák is folytatódtak. Egyik legjelentősebb a Váci út korszerűsítése volt, a befejezés a felszabadulás utáni időre maradt. A második világháború első éveiben került sor a mai Zalka Máté téri, valamint a Széna tér—Moszkva téri csomópontok rendezésére. A főváros közlekedésének jelentős eseménye volt 1941 novemberében a jobbra hajtásra való áttérés. A Boráros téri híd hídfőinek kiképzése partfelépítéseket is szükségessé tett. A Vámház térnél, a mai Közgazdasági Egyetem előtt az alámosott partfal ugyanis a Duna felé kezdett dőlni; bontása során az alapokat vasbeton cölöpökkel megerősítették és a partfalat 4 — 5 méterenként vonóvasakkal ki horgonyozták. A háború utolsó éveiben a pusztítás az útburkolatokat sem kímélte. A főútvonalakon tankcsapdákat építettek. A harckocsik és bombabecsapódások tették teljessé a pusztítást. A Duna-hidak közül először a Margit-híd pusztult el: 1944. november 4-én szombaton a délutáni csúcsforgalomban a robbanóanyag elhelyezése közben felrobbant; három pesti medernyílása^ a rajta közlekedő villamosokkal, gépkocsikkal, gyalogosokkal a hullámsírba zuhant. Az Északi összekötő vasúti hidat december 24-én, a Délit december 31-én pusztították el. 1945. január 14-én a Boráros téri, 16-án a Ferenc József-híd (ma Szabadság-híd) sorsa teljesedett be, 94. A Ferihegyi repülőtérre vezető út építése a 40-es évek elején 1Ő0